Budapest, 1896. II. - Budapesti Negyed 11. (1996. tavasz)

AZ EZREDÉVI KIÁLLÍTÁS

dig alig 30 éve hogy a magyarok visszavívták alkotmányos önállóságukat, hogy haladnak és a kiállitás nem annyira ezer évnek, mint inkább harmincz évnek a haladását tükrözteti vissza... A magyar kormány igen bölcsen azt határozta, hogy a kiállitás csak arra fog utalni, amit a nemzet alkotott, vagy alkotni készül és közhasznú épületeket létesit, melyek erre az ünnepélyre még további ezer év múlva is fognak emlékeztetni. (...) Azért a budapesti kiállitás olyan, hogy arra büszke lehetne bármely nemzet... És a ki az ipari csoportok közt jár, azt a benyomást nyeri, hogy a magyaroknak kevés szükségük lehet az importra és csak a gyáraik megnagyobbitását kellene eszközölni, hogy eleget tehessenek minden igényüknek. Az efféle tapasztalat kiváló becset ad az ilyen tisztán nemzeti kiállításoknak, mert nemcsak a belföldieket tanítják, hanem a külföldi is megtudhatja, hogy mire vállalkozhatnak. Igy például a gépiparról a keveset utazott angolok azt hiszik, hogy Anglia monopóliumot gyakorol, pedig a gépipar itt igen jó dolgokat mutat fel, a mozdonytól a legszebb tudományos készülékig. A butor-, porczellánipar, ruházati stb., iparágak igen hatásosan vannak képviselve." A czikkiró azt találja, hogy kevés a kiállitás mellett a külön látványosság, de igen érdekesnek találja a népviseleteket és a házi-ipar czikkekct és nagy elismeréssel szól a tömeges felrándulások érdekében tett intézkedésekről. A wakefieldi Free Press és utána vagy tiz lap ezeket irja: „A magyarok rokonszenve az angol nemzet iránt régi idők óta változatlanul nyilvánul. Ali mindenkor bámultuk a magyarok hagyományos nemességét és szabadságszeretét és a mostani fényes kiállitás a gyönyörű magyar fővárosban alkalmat szolgáltat idején való fraternizálásra. Hogy a magyarok lelkes hangulatban ünneplik meg sikerekben gazdag nemzeti létük évezredes ünnepét, a szinte leküzdhetetlennek látszott tömérdek akadály emlékét, az nagyon természetes. És lelkes örömükben nagy vendégszeretet gyakorolnak a nagy kiállitás millió és millió látogatója irányában. Számos angol turistának ez a páratlan szórakozás kellemes változatosságot fog nyújtani. Akik néprajzi dolgokkal foglalkoznak, igen sok érdekes és mulattató dolgot látnak, a mulatni vágyóknak pedig a régi magyar főváros csudálatos élvezeteket nyújt." A Christchurch Times és más lapok a következőket irják: „A nyilvános mulatság legmagasabb fokát Budapesten érték el, ahol az ezredéves kiállitás rendkívüli sikert arat. Az első hetekben több mint millió ember fordult meg ott, köztük igen sok angol, franczia és német. Szemtanuk állítása szerint az egész ország vesz részt a kiállitás ünnepeiben. Budapest, egy nemes nemzet régi fővárosa, mindég megér egy látogatást. És vonzerejét megkettőzteti most az ottani intenzív élet. A vendégszeretet az idegen és nevezetesen az angolok iránt szinte hihetetlenül lelkes." A glasgovi Evening Citizen ezeket irja: „Augusztusra és szeptemberre a britt turisták tömegeit várják a budapesti kiállításon, mely abszolúte páratlan látványt nyújt. A festői város már magában is sok utast vonzhat és miután az ottani kiállításhoz fogható ez időszerint nincs, nem csoda, ha az idegenek a megnyitás óta folyvást