Budapest, 1896. II. - Budapesti Negyed 11. (1996. tavasz)

AZ EZREDÉVI KIÁLLÍTÁS

kupolás bejáratával, derült elegáncziájával. A másik régibb idők hangulatát ébreszti föl, a mint illik is, mert az épületcsoport udvarának azon a részén áll, a hová legelő­ször lépünk, a mint a Nádor-szigetről átve­zető hidon átjöttünk. A régibb századok komolysága tekint le a szürke falakról, a csúcsíves ablakokból. A kereskedelem, pénz- és hitelügy palotája is egyike az érdekes épületeknek. Ez a Nádor-szigeten épült 1200 négyszögméter területen. Biztosító- és pénzintézeteink emelték szövetségben. A magyarországi kereskedelem múltját tárja elé, vásári ké­peket, régi kereskedői felszereléseket, és a magyarországi pénznemek galván-plasz­tikai másolatait. Zajos és tarka jelenetek színhelyéül szánták az ünnepélyek csarnokát, közel a mult kiállításból fenmaradt nagy iparcsar­nok mellett, azon helyen, hol egy kis sziget volt. Ebben tartják meg a kongresszusok összejöveteleit, rendeznek zene- és ének­előadásokat. Tágas és nagy épület, mely sokaság befogadására készült, s vendéglői helyiség is tartozik hozzá. /1 bányászat és kohászat csarnoka a nagy iparcsarnok mögött, jobbra emelkedik, 76,000 frtba került, melyhez a pénzügymi­nisztérium 50,000 frttal járult és 2900 négyszögméter területet foglal el. (Vasárnapi Újság, 13. szám) - Kétszáz kiállítási csarnok. A kiállí­tás igazgatósága színes nyomású térképet adott ki, melyen az összes kiállítási épüle­tek szines területekkel és számmal vannak jelezve. Ebből kitűnik, hogy a városligeti területen összesen kétszázkét kiáIlitási csar­nokvan. Ebbe nincsenek beszámítva az ap­ró elárusító pavillonok és sátrak. A város­ligeti területen kívül esik az állatkiállítások területe, a hol szintén van vagy 20 csarnok és épület. (Vasárnapi Újság, 19. sz.) A kiállítási falu temploma. Az Andrássy-út tengelyébe eső kiállítási körút első hajlásánál sudártoronyú temp­lom hirdeti, hogy a faluhoz értünk. A falu piaczterén vagyunk. Jobbról az iskola, a háttérben a község háza, aztán a tűzoltó­szerek tára, a magyar utcza nyilasa és a deb­reczeni csárda képezik a templom környe­zetét. Nagy, rácsos kapun keresztül jutunk be a templom udvarára, melyet a templom kö­rül épített védfal kerít. A templom is, a védfal is hazai typus után alaposan tanul­mányozott motívumok követésével épült. A Kalotaszeg Magyar Valkó községének református temploma szolgált mintául a tervezőnek. A nemes egyszerűséggel fe­hérre meszelt magas falakon góthikus ab­lakok nyílnak. A templom főhajóját mel­lékhajó keresztezi, a torony maga oldalt áll. A toronytető, kupalakú süveg, ivezetes fa­tornácz építményen nyugszik. A 120 négy­zetméter alapterületű építmény néprajzi tárgyak befogadására van szánva. Zichy Jenő gróf állítja itt ki kaukázusi útjából ho­zott ősmagyar vonatkozású tárgyait. (Vasárnapi Újság, 1. sz.) A Ganz és társa czég kiállítása A már néhány nap múlva bezáródó ez­redéves kiállitás egyik legtanulságosabb

Next

/
Thumbnails
Contents