Budapest, 1896. II. - Budapesti Negyed 11. (1996. tavasz)

AZ EZREDÉVI KIÁLLÍTÁS

A ki külső országokból jön ide hozzánk, megnézni a magyarok nemzeti ünnepét, módjában van meglátni, mennyire mindennapos szüksége ennek a népnek a zene. A hol csak jár, a hol csak ember és pohár van, onnan nem hiányzik a zene sem. Tiz embernél több csak muzsikaszóra mulat. De a nemzeti zenénket is bemutatjuk. Pompás operánk színpadán nagyobbára magyar operát adnak az ünnep évében, künn a kiállításon pedig sűrűn váltják majd egymást a hangversenyek, dal- és zeneelőadások, a melyek minden formájában ismertetik a magyar zenét, a magyar dalt, a mi csak termett és megmaradt ezer esztendő óta. Az egészségügy Irta: Korányi Frigyes Az államok közegészségügyeinek rendezése a legelőhaladottabb népeknél is a legújabb kor alkotásai közé tartozik. Hogy a közegészségügyi intézmények jelentősége valamely országban általánosan elismerve és a reá vonatkozó intézkedések sikeresen kivihetők legyenek, annak előfeltételét képezi, hogy fölismertessék az emberi életnek és pedig a társadalom összességéhez tartozó minden ember életének etikai, morális és álllamgazdászati értéke. Az államnak előbb minden emberi érdekeket egyenlően oltalma alá kell venni, az emberi egészség fentartásának és az élet meghosszabbításának az orvosi tudomány által megállapított általános föltételeit, valamint az egyes országban fenforgó káros viszonyokat kitartó vizsgálatok és tanulmányok által kell felismerni s mindezeken felül a közvagyonosságnak is előbb bizonyos magasabb fokra kell emelkednie, szóval rendezett és sikeres közegészségügye csak a törvényes egyenlőséget elismerő, szabad, a kulturális fejlődésnek és felvilágosodásnak előhaladottabb fokára és magasabb fokú jólétre emelkedett államnak lehet. Igy történt a magyar államban is. Az alkotmányos élet előtt mintegy szunnyadó erők az alkotmány helyreállításával elementáris erélylyel törtek utat a népesség kulturális hajlamainak s a mint az állami élet megszilárdult, sorra került a közegészségügy rendezése is és ma már megnyugvással mutathatjuk fel a polgáriasuk világ előtt azokat az eredményeket, a melyeket alig több, mint másfél évtized alatt elértünk s a lerakott alapokat, a melyeken közegészségügyünk fejlődésének biztositéka nyugszik. Az egészségügy méltó helyet foglal el abban a keretben, a melyben közgazdasági és kulturális haladásunk mozog. Földmívelő, őstermeléssel foglalkozó államból rohamosan iparral foglalkozóvá fejlődünk s ennek megfelelőleg a népesség száma, valamint az egészségügyi intézkedések évről-évre gyarapodnak és öregbítik az ország erejét. Hogy csak az utóbbi alkotmányos idő fejleményeire vessünk egy fénysugarat, a szent István korona országainak területén 1867-ben 15 millió ember lakott és most 17 1/2 millió lakik. Az 1880. és 1890-iki nép36 Belgyógyász, egyetemi tanár (1827-1913), az MTA tagja (1884); báró.