Budapest, 1896. II. - Budapesti Negyed 11. (1996. tavasz)

AZ EZREDÉVI KIÁLLÍTÁS

munkák előhaladásához képese tájékozni, sőt a mennyiben a költségek emelése elkerülhetetlennek mutatkoznék, arról újabb előterjesztést tenni. Magától értetődőleg azonban fennmarad a kormánynak azon további kötelessége, hogy a kiállítás befejezése után jelentést tegyen a törvényhozásnak, mely a végleges elszámolást is tartalmazza. A pénzügyi bizottság jelentéséből Az idézett törvényen kívül két nevezetes törvényt hozott az országgyűlés, melyek a magyar nemzeti ünnepre vonatkoztak. Ezek: az 1895. évi XVII-ik t.-cz. és az 1895. évi Ll-ik t.-cz. Az 1895. évi XVII. t.-cz. elrendelte, hogy kiállítási sorsjáték rendeztessék, a melynek jövedelme a magyar ipar czéljaira és az országos nemzeti kiállítás költségeinek részleges fedezésére szolgáljon. Az 1895. évi Ll-ik t.-cz. pedig elrendelte, hogy a millennáris év emlékére egy millió forint értékű ezüst egy koronás verettessék. (...) A kiállítás leírása Csak körvonalakat adhatunk mindarról, a mit az ünneplő magyar nemzet az országos nemzeti kiállításon bemutatott. Hiszen a szem elfáradt, ha végig nézte, ifjak lábai megrogytak, mire végig járhatta valaki azt az egész város-nagyságú területet, a melyen, a városligetből kihasítva, a kiállítási pavillonokat építette fel a nemzet. Czélja az volt, hogy képe legyen ezeresztendős, dicsőséges multunknak, hű tükre újabb ezredévre jogosító jelenünknek. Feltüntesse hazánk szellemi és közgazdasági állapotait és előhaladását, s mindenben figyelemmel legyen történelmi fejlődésére. Már maga ez a programm mutatja, hogy két nagy főcsoportra oszlott, históriaira és jelenkorira. S mindenik csoportja tisztára nemzeti és magyar. A történelmibe ugyan összehordtak a külföldön őrzött emlékeket és ereklyéket, de csakis azokat, a melyek magyar eredetűek vagy vonatkozásúak, a jelenkoriban pedig a legféltékenyebb gonddal őrködtek, hogy csakis a magyar korona területén termett, készített vagy előállított tárgyak kerüljenek a kiállításra. Hogy átnézhető legyen a kiállítás mérete, szükséges lesz ide tenni, mire terjeszkedett ki. A csoportbeosztás ilyen volt: I. főcsoport. Történelmi kiállítás. Magyarország kulturális fejlődésének főmozzanatai, nevezetesen a honfoglalástól, az azt követő századokban történeti korszakok szerint feltüntetve: a) történeti okmányokban; b) régi eszközökben, iparművekben és történeti emlékekben; e) művészi alkotásokban, és pedig különös tekintettel: az egyházi életre, a közszellem nyilvánulására és a magánélet alakulására, a hadviselésre. II. főcsoport. Jelenkori kiállítás, és pedig: I. csoport: Művészet, a) Képzőművészet. b) Előadó művészet. II. csoport: Közművelődés: különös tekintettel az irodalom és a sajtó termékeire, valamint a tudományos és közművelődési intézetek és egyletek működésére. Statisztika.