Budapest, 1896. II. - Budapesti Negyed 11. (1996. tavasz)

AZ EZREDÉVI KIÁLLÍTÁS

tendővel la nation anonime-nck nevezett a nagy franczia irodalom. Pedig ez a kiállítás és minden, a mi csak a kiállításon látható volt - kivéve természetesen a történelmi csoport mesés és százados kincseit - minden alig másfél esztendő alatt készült. Hanem ezalatt a másfél esztendő alatt éjjel-nappal dübörögtek a gépek, füstöltek a gyárak kéményei, izzadt a magyar iparos és gazda és íróasztala mellett ült a tudós, festett a festő, formált a szobrász, hogy nagyot, minél nagyobbat adhassanak az országos nemzeti kiállítás mesés gyűjteményének. Olyan is volt ez a kiállítás, hogy a nagy világ évtizedekig erről fog beszélni. Bemutattuk magunkat azoknak is, a kik eddig alig ismertek, vagy hát alig akartak ismerni. Megismertettük erőinket, bemutattuk képességeinket és azt az Anteusz-erőt, a mely a magyar izmokban, a magyar értelemben, a magyar akaraterőben lakozik és mindez előtt meghajol a világ. Igaz, mi nem rendeztünk világkiállítást, de ennek nem is lett volna értelme, különösen nem akkor, mikor a magyar nép munkáját s a magyar föld termékeit akartuk bemutatni. A fejlődésben levő erőket balgaság lett volna a kiforrott, kipróbált erőkkel mérni össze. Nem hivalkodni akartunk mi - bár, hiszen a mit bemutattunk, busásan elég lett volna a világversenyhez is - csak világszemiére óhajtottuk kitenni az ország szívében, az ország fővárosában azt, a mit a béke olajága alatt, dicsőségesen uralkodó királyunk támogatásával elérnünk sikerült. Ez volt a czélunk egyedül és mi el is értük a czélunkat: kivívtuk a nagy világ osztatlan becsülését, elismerését. Mindenesetre helyes volt, hogy az 1895re tervezett millennáris ünnepeket a törvényhozás 1896-ra halasztotta. Több időnk volt a készülődéshez, több a nagy munkához. A magyar nemzeti kiállítás, az 1892. évi II. t.-cz. alapján, első ízben 1895-re volt tervezve. Az országgyűlés azonban az 1893. évi III-ik t.-cz. rendelkezéseivel 1896-ra helyezte át úgy a kiállítást, mint általán az ezredik évi ünnepségeket. E törvény szövege ez: 1893. évi III-ik törvényczikk az országos nemzeti kiállítás költségeinek fedezéséről (Szentesítést nyert 1893. évi február hó 26-án.) L§ A Budapesten tartandó országos nemzeti kiállítás költségeinek fedezésére az 1893. évi Ilik törvényczikk 3. §-a alapján egy biztosítási alap létesíttetik, mely alaphoz az állam 1.000,000forinttal járul. 2. §. A biztosítási alapra szánt összegből: 1893. évben 1894. " , 1895. " 1896. " 100,000frt 200,000 " 600,000 " 100,000 " bocsáttatik a pénztári készletekből a kereskedelemügyi miniszter rendelkezésére. A biztosítási alapnak fel nem használt része a kiállítás bevételéből legkésőbb 1891. évi július hó l-ig az állam kincstárának visszatérítendő.