Budapest, 1896. II. - Budapesti Negyed 11. (1996. tavasz)

AZ ÜNNEPNAPOK

egyaránt keltve a legnagyobb fokú bámu­latot és lelkesedést. A parlament előtt. Gyönyörű, hatalmas méreteivel valóban impozáns látványt nyújtott a parlament előtti térség. Középen a hatalmas ország­ház lépcsőzetén már jóval a kitűzött idő előtt összegyülekeztek törvényhozásunk felső- és alsóházának tagjai, a meleg nyári napsugár bevonta aranyával azokat a tüne­ményes szépségű magyar díszruhákat, közbe fel-feltünt egy-egy fekete frakk, egy-egy papi talár s ez a hullámzó csopor­tozat valami csodálatosan igéző szinegyve­leggé olvadt egybe. A palotától jobbra fel­felvillan egy ragyogóan fényes sáv; a Duna hömpölygő habjai, felette meg a Margit­hid egy darabja látszik. A térség baloldalát vörös drapériával bevont tribün foglalta el, mely zsúfolva volt a közönség százaival. Ember ember hátán állott a baloldalt a tér­re torkolló Nádor-utcza gyalogátjáróján is, a melyről a menet volt érkezendő. Az uj parlamenttel szemben álló igazság­ügyminisztériumi palota is gyönyörű lát­ványt nyújtott. A kívülről teljesen kész pa­lotának minden ablakát, miden balkonját elfoglalta a közönség, s homlokzatán, ég­nek meredő két tornya közt, messze tün­döklött aranyos felírása: Justifia regno rum fundamentum. Az alkotmány-utczán is ki a váczi-köru­tig, a meddig a szem ellátott, mindenütt fe­ketéllett a sok ezernyi tömeg, csak az ut közepe volt szabad, a melyen fel-feltünt egy-egy fogat, mely a törvényhozás tagjait hozta az ünnepi aktus helyébe. Az Alkot­mány-utcza szélén a monumentális föld­müvelésügyi palota gyönyörű ünnepi diszt öltött a mai napra. A hatalmas épület egész homlokzatán zöld levelekből font girlan­dok függtek alá, középen hatalmas táblán a király nevének kezdőbetűi ragyogtak, mig jobbra és balra a magyar királyságnak és a szt. korona országainak czimerei voltak elhelyezve. A minisztérium épülete előtt jobbra és balra a képviselők családtagjai számára készült tribünök állottak, mig a térség jobboldalát a külföldi vendégek ha­talmas tribünje foglalta el. Mögötte fel-fel­tüntek a budai zöld gyepes hegyek s idelát­szott a maga egész nagyszerűségében a bu­dai királyi várlak is. íme ez a halvány rajza annak a milieu­nek, a hol a mai nap egyik emlékezetes, századokra szóló aktusa lefolyt. Tiz óra körül már mindenki elfoglalta helyét; a gyalogjárók, a tribünök, az uj par­lament vesztibülje zsúfolva voltak. Maga a térség üres volt, csak itt-ott lehetett látni egy-egy külföldi illusztrált lap rajzolóját, a mint valami alkalmas helyzetből jegyző­könyvébe skicczirozta ezt a tüneményesen szép táblát. Mindenütt példás rend, pon­tosság uralkodott, hála Rudnay Béla főka­pitány és Boda Vilmos kapitány tapintatos működésének, kik személyesen ügyeltek fel a rend fentartására. Tiz óra volt, a mikor a hódoló díszmenet a Margit-hidon feltűnt s egy negyedóra el­múlt, a mig a bandérium a Nádor-utcza tor­kolatánál tüntfel. Egy negyed tizenegykor felhangzott a harsonások mélabús tároga­tója s a térre érkezett a szép menet, a mely örök életre emlékezetében marad minda­zoknak, kiknek szeme előtt elvonult.

Next

/
Thumbnails
Contents