Budapest, 1896. II. - Budapesti Negyed 11. (1996. tavasz)
AZ ÜNNEPNAPOK
egyaránt keltve a legnagyobb fokú bámulatot és lelkesedést. A parlament előtt. Gyönyörű, hatalmas méreteivel valóban impozáns látványt nyújtott a parlament előtti térség. Középen a hatalmas országház lépcsőzetén már jóval a kitűzött idő előtt összegyülekeztek törvényhozásunk felső- és alsóházának tagjai, a meleg nyári napsugár bevonta aranyával azokat a tüneményes szépségű magyar díszruhákat, közbe fel-feltünt egy-egy fekete frakk, egy-egy papi talár s ez a hullámzó csoportozat valami csodálatosan igéző szinegyveleggé olvadt egybe. A palotától jobbra felfelvillan egy ragyogóan fényes sáv; a Duna hömpölygő habjai, felette meg a Margithid egy darabja látszik. A térség baloldalát vörös drapériával bevont tribün foglalta el, mely zsúfolva volt a közönség százaival. Ember ember hátán állott a baloldalt a térre torkolló Nádor-utcza gyalogátjáróján is, a melyről a menet volt érkezendő. Az uj parlamenttel szemben álló igazságügyminisztériumi palota is gyönyörű látványt nyújtott. A kívülről teljesen kész palotának minden ablakát, miden balkonját elfoglalta a közönség, s homlokzatán, égnek meredő két tornya közt, messze tündöklött aranyos felírása: Justifia regno rum fundamentum. Az alkotmány-utczán is ki a váczi-körutig, a meddig a szem ellátott, mindenütt feketéllett a sok ezernyi tömeg, csak az ut közepe volt szabad, a melyen fel-feltünt egy-egy fogat, mely a törvényhozás tagjait hozta az ünnepi aktus helyébe. Az Alkotmány-utcza szélén a monumentális földmüvelésügyi palota gyönyörű ünnepi diszt öltött a mai napra. A hatalmas épület egész homlokzatán zöld levelekből font girlandok függtek alá, középen hatalmas táblán a király nevének kezdőbetűi ragyogtak, mig jobbra és balra a magyar királyságnak és a szt. korona országainak czimerei voltak elhelyezve. A minisztérium épülete előtt jobbra és balra a képviselők családtagjai számára készült tribünök állottak, mig a térség jobboldalát a külföldi vendégek hatalmas tribünje foglalta el. Mögötte fel-feltüntek a budai zöld gyepes hegyek s idelátszott a maga egész nagyszerűségében a budai királyi várlak is. íme ez a halvány rajza annak a milieunek, a hol a mai nap egyik emlékezetes, századokra szóló aktusa lefolyt. Tiz óra körül már mindenki elfoglalta helyét; a gyalogjárók, a tribünök, az uj parlament vesztibülje zsúfolva voltak. Maga a térség üres volt, csak itt-ott lehetett látni egy-egy külföldi illusztrált lap rajzolóját, a mint valami alkalmas helyzetből jegyzőkönyvébe skicczirozta ezt a tüneményesen szép táblát. Mindenütt példás rend, pontosság uralkodott, hála Rudnay Béla főkapitány és Boda Vilmos kapitány tapintatos működésének, kik személyesen ügyeltek fel a rend fentartására. Tiz óra volt, a mikor a hódoló díszmenet a Margit-hidon feltűnt s egy negyedóra elmúlt, a mig a bandérium a Nádor-utcza torkolatánál tüntfel. Egy negyed tizenegykor felhangzott a harsonások mélabús tárogatója s a térre érkezett a szép menet, a mely örök életre emlékezetében marad mindazoknak, kiknek szeme előtt elvonult.