Budapest, 1896. I. - Budapesti Negyed 10. (1995. tél)

A MILLENNIUMI KÉSZÜLŐDÉS - Közhasznú építkezések

ben eladásra szánt terület s annak élelmi szerek szerint való beosztása teljesen átte­kinthető. A falak mentén a hús-árúlóhe­lyek vannak, melyek a tisztán tarthatás végett átlag 2 méter magasságig fehér fayence burkolattal vannak ellátva. Ezek, valamint a szabadon álló hús-árúlóhelyek átlag 4 1/2-5 négyzet méter területüek, erős sodronyháló falakkal készített reke­szekből állanak és tolóajtóval elzárhatók. Felszerelésükhöz tartozik egy márvány­lappal födött tölgyfa asztal polczokkal és fiókkal, egy mérleg és egy vastartókeret a rekesz mennyezetén a hús felakasztására. Az innen a középső kocsiútig terjedő terü­leten zöldség, gyümölcs, sajt, vaj, stb. élel­mi szereknek vasból és tölgyfából készült nyilt rekeszei három-három polczczal fog­lalnak helyet. A főcsarnok végén vannak a halárúlóhelyek, melyeknek medenczéi­ben állandóan friss viz kereng. Minden árúrekeszhely számmal van ellátva s kellő­leg gondoskodva van arról, hogy azon min­den árusító neve czimtáblára irható legyen. Ideiglenes, egy-egy napra szolgáló részle­ges árúhelyekre van a 9 méter széles kocsi­út felhasználva, melynek 4 cm. vastag asz­faltburkolatából, rézgombok és rézszámok segélyével négyszögméter beosztás készít­hető, olyan formán, hogy a közlekedésre 3.5 méter széles út marad. A vásárcsarnok­ba az árúk ugyanis csupán éjjel szállíttat­nak, hogy a szabad közlekedés semmi által meg ne zavartassék. A sóház-útczai határfal mentén a csarnokba vezető vasúti vágány­tól a középső kocsiútig terül el a nagyban való árusításnak szánt csarnokrész. E terü­leten a csarnok elején és végén egy-egy vásárközvetitő-rekesz van elhelyezve, iro­dával együtt, dróthálóval befont vasvázas falakból, húsfogasokkal, halmedenczékkel és polczokkal berendezve; a vásárközvetí­tő rekesz előtt hagyott 7 méter széles sza­bad tér árverésre szánt terület. A főcsarnok négy határfala mentén átlag 6 méternyi magasságban a földszint felett 6 méter széles karzat készült. Az épület e részei a vidékről érkező élelmi szereken kivül háztartási czikkek, rövidárúk eladá­sára vannak rendeltetve, a Vámház-körút felé eső részre pedig virágvásár van tervez­ve. A karzatra a pinczéből, illetőleg a föld­szintről négy nagyobb és három kisebb vil­lamos felhúzógép szállítja az árúkat, kis kézi kocsikon az azokat toló munkásokkal együtt. A földszintről a karzatra a pincze kőlépcsőinek folytatásaképen széles vas­lépcső vezet kényelmes emelkedéssel tölgyfa-fokokkal. A főcsarnok hátsó oromfalán át, fedett kocsiáthajtón keresztül a kocsiút a barom­fi-csarnokba vezet. Szabálytalan négyszög­alakú kis udvart zár ez körül, melynek fe­délszerkezete két támaszú rácsos ablakok­ból áll, hol a szellőztető is cl van helyezve. A központi vásárcsarnokot, mint műépí­tészed jelességet, méltán megcsodálták az ezredévi kiállítást megtekintő külföldi tekhnikusok is. Ez épület tervezőjének, Peez műegyetemi tanárnak már több sike­rült alkotást köszönhet a főváros; ilyenek a budai fazekastéri református templom, a hold-utezai unitárius templom és bérház, ezenkívül számos köz- és magánépület. A vásárcsarnokok létesítésénél első sor­ban nagy érdemei vannak Matuska Alajos fővárosi tanácsnoknak, a közélelmezési osztály vezetőjének, továbbá Kamer­mayer 57 , Gerlóczy 58 és Márkus polgármes-

Next

/
Thumbnails
Contents