Budapest, 1896. I. - Budapesti Negyed 10. (1995. tél)

A MILLENNIUMI KÉSZÜLŐDÉS - Közhasznú építkezések

alások végeredményeképen, 1892 nyarán nemzetközi tervpályázatot hirdetett egy a régi sóház telkén emelendő központi vásárcsarnok épületére. A pályaművek közül a birálóbizottság három egyenlő díjjal Peez Samu műegyetemi tanár, Escante és Gourmez párisi építészek, valamint Auger és Preil lipcsei czég terveit tüntette ki. A részletes tervek és költségvetés elkészítésével Peez Samu tanár bízatott meg, ki hosszabb külföldi tanulmány után készült el e munkájával s a főváros közgyűlése 1894 február 24-én a központi vásárcsarnok építési összegét 1.800,000 forintnyi előirányzattal megszavazta. Erre a munkálatok nagy gyorsasággal megindultak s ime most már teljesen készen áll az óriás nagyságú gyönyörű épület. A központi vásárcsarnok épülete kettős föladatra szolgál, a mennyiben a nagyban való elárusitás mellett egyszersmind a főváros közel fekvő részeinek részleges vásárcsarnoka is. A csarnokba a Csepel-rakpartról vasút fogja az árúkat szállítani, az alsó rakpartról pedig az alagúton át fogják a központi vásárcsarnok pinczéjébe a parti kikötőbe érkező árúkat kézi kocsik segélyével behordani. A vámház-körúti főbejárónál továbbá széles kocsiút megy belé, mely az egész csarnokon áthaladva, a csillag-utczai kapunál végződik, határt képezve a nagyban árusításra szolgáló és a kicsinyben adás-vevésre szánt területek között. Elrendezését illetőleg a központi vásárcsarnok két főrészre oszlik: a főcsarnokra és az ú. n. baromfi-csarnokra. A főcsarnok magában foglalja a tulajdonképeni adás-vevésre szánt területeken, a vámház-körúti épületekben elhelyezett kezelési helyiségeken és egy vendéglőn kivül, a csarnok végén, a vasúti bejárathoz közelebb eső részen elhelyezett vasúti és fogyasztási-adóhivatalokat. A baromfi-csarnok földszintes épületében, a főcsarnoktól lehetőleg elkülönítve, a baromfi- és tojás-kereskedést helyezték el, tért hagyva a vasút mentén az érkező árúk lerakodására. A tér lehető legjobb fölhasználása végett 10,344 négyzet méternyi beépített terület vasszerkezetű pinczével van ellátva. A pincze egyrészt raktározási czélokra szolgál s e végből úgy a nagyban, mint a kicsinyben való árusítás czéljaira elzárható vasvázra erősített sodrony hálófalakból készített pinczerekeszek készültek, melyekben az árusítók készleteiket tarthatják. A hosszabb raktározásra szánt, vagy könnyen romló élelmi czikkek biztos eltartására szolgál az ugyancsak a pinczében elhelyezett hűtőkamra, mely, minthogy az egyes élelmi szerek más-más hőfokra hűtendők, ennek megfelelőleg alosztályokra oszlik. A hűtő-gépek hajtására, a 8 villamos felhúzógép működtetésére, villamos világításra, a főváros a csarnok pinczéjében külön géptelepet és kazánházat rendeztek be. A pinczéből a földszintre magában a csarnokban kényelmes széles kőlépcsők vezetnek. A főbejáraton át, a Vámház-körút felől a csarnokba érkezve, a főcsarnok könnyű vasszerkezete világosan áttekinthető. A 20 méter szélességű főhajóba két oldalt mellékhajók nyílnak. A csarnok két oldalról van világítva, s a nap bármely szakában egyenletes, kellő világítást nyer. A magas oldalvilágitás következetes keresztülvitele, illetőleg felülvilágító üvegtetőnek elkerülése azon megfontolásból eredt, mert felső világítás mellett a helyiségeket télen a tetőre eső hó