Budapest, 1896. I. - Budapesti Negyed 10. (1995. tél)

A MILLENNIUMI KÉSZÜLŐDÉS - Épületek a reprezentációnak

siti magában, helyet adva e melett a koronaügyészség és a királyi főügyészség czéljaira is. A kétféle rendeltetésnek megfelelően kétfelé is kellett csoportosítani a helyiségeket, a minek a tervező úgy tett eleget, hogy a nagy csarnoktól jobbra juttatta a kúria és balra az ítélőtábla tágas, kényelmes és szerves kapcsolatban lévő helyiségeit. A nagy csarnok két végén lévő szabad lépcsőzet az egymástól meglehetősen távol levő négy sarokhoz nyújtja az első emeletre való lehető legrövidebb feljárást, innen pedig a második emeletre az alulról látható s a Justitia szobornak érdekes hátterül szolgáló kétkarú lépcső visz fel. A körülfutó tágas folyosók a kényelmes és gyors közlekedésre szolgálnak. A nagy csarnokot mindenfelől márvány oszlopok, ívek, ballustrádok övezik, a nélkül, hogy zavaros képet nyújtanának. Kétfelől hatalmas félkörű nyilas árasztja el teljes fénynyel Justitiának e máványos, aranyozott csarnokát. (...) Az előcsarnok fölött van a kúria gyönyörű díszterme, melynek magassága a második emeletre is átterjed, s a melynek két végén íves oszlopok tartják a karzatokat. A második emeleten az itélő táblának szintén diszes nagy terme van. Az épület négy emelet sorú, u. m. alsóés felső földszint, első és második emelet. A nádor-utczai főbejárók útján mindjárt a felső földszintre jutunk, mig az alsó földszint helyiségeit az Alkotmány- és a szemben lévő Szalay-utczát összekötő kocsiáthajtó folyosón lehet elérni. A pincze szerepét Hauszmann építész némileg az alsó földszintre ruházta; itt vannak ugyanis a mellékhelyiségek, mint szénraktár, irattárak, lomtár, nyomdai és fűtő helyiségek. Vannak itt továbbá tisztviselői és szolga lakások. A felső földszint a királyi főügyészség és a koronaügyészség hivatalos helyiségeit, úgyszintén a kir. Ítélőtábla és kúria irattári, kiadó, iktató, stb. helyiségeinek egy részét foglalja magában. A nagy csarnok padozata ugyancsak a felső földszint vonalában fekszik és három emelet magasságát foglalja össze. Az első és második emeleten vannak a nagyszámú tárgyaló, tanács- és birói szobák, az ügyvédek, félek és tanuk befogadására szánt helyiségek, még pedig a szerint csoportositva, a mint a kúria vagy pedig az ítélőtábla czéljaira szolgálnak. A tanácstermek mind szobrászművekkel és aranyozással vannak díszítve. Az építészet e szép alkotásában derekasan közreműködtek a társművészetek; nevezetesen nagy tere jutott a szobrászatnak, különösen az épület főhomlokzatán. Zala György az oromzat allegorikus kőcsoportozatát készítette. Fölötte Senyéi Károly művészetét dicséri a pompás háromfogatú diadalszekér, az erős vörösrézből készített triga. A trigától kétfelől, ugyancsak az oromzatos középrész tetejére került Fadrusz Jánosnak

26 két törvényhozót feltüntető szobra. A középrésztől jobbra-balra, hatalmas alépítményen áll a két karcsú, könnyed torony, a melyeknek egész magassága 50 méter. A két toronytól kiindulva, az épület sarkai felé hét-hét ablaktengelyt láthatunk, a 26. Szobrász (1858-1903).