Budapest, 1896. I. - Budapesti Negyed 10. (1995. tél)

A MILLENNIUMI KÉSZÜLŐDÉS - Épületek a reprezentációnak

jellemvonásának, az igazságosságnak szol­gál. (Kőváry, 240. oldal) Az uj igazságügyi palota zárkőletétele - Az uj országház gyönyörű szép pa­lotájával szemben ma uj hajlékot nyert a nemzeti jogszolgáltatás: Magyarország leg­első birája ma tette le az uj igazságügyi pa­lota zárókövét. Az igazságnak emelték e fényes csarno­kot és csak az igazság lesz az, melyet e pa­lotában hirdetni fognak. „Az én nevemben hirdetik ítéleteiket ­szólt ma a király felavató beszédében, egyenesen a bírákhoz fordulva - nem két­lem tehát, hogy csak a törvény és igazság fogja vezetni önöket és utódaikat." A legelső magyar biró a törvény és az igazság diadalát hirdeti, az ő nevében Ítél­kező birák szintén csak ennek az eszmé­nek lehetnek hirdetői. (Egyetértés, október 21.) - Az uj igazságügyi palotának tegnap tették le a zárókövét. A palota célját tekint­ve, inkább a bezdrókövet kellett volna lerak­ni. (Kakas Márton, október 25.) Az új igazságügyi palota Tervezte Hauszmann Alajos műépítész Az új igazságügyi palota, melynek zárkő­letétele a f. okt. hó 20-án nagy ünnepélyes­séggel ment végbe, minden ízében jelen­24. Ókori római hármasfogat. kori épület, mely azonban az ó-kori építé­szet elemeire és arányaira támaszkodik. A középső korinthusi oszlopcsarnok és a két oldalt végig haladó jón oszlopzat a klasszi­kus ókor építészetét tükrözteti vissza; az oromzat, a homlokzat tetején álló triga 24­csoportozat, az előcsarnok óriási dongabol­tozata a régi Róma legjobb mintáihoz ha­sonlít. A bejáró csarnoktól kétfelől emel­kedő két torony alsó része az ősi egyiptomi kapuzatokat (pylonokat) juttatja eszébe az épités művészetében avatott szemlélőnek. És ezeket az ó-kori elemeket a jelenkor kényelmének teljes ismeretével egyesi­tette a jeles tervező oly nagyszabású épü­letté, a melyben megvan az ó-kor nagysze­rűsége, a nélkül, hogy helypazarlást tapasz­talhatnánk. A mai szellemnek megfelelően használható az épületnek minden zuga. A kitűnően tervezett óriási nagy csarnokot csak a hozzá nem értő nézheti fölösleges térpazarlásnak, mert az voltaképen olyan nagyszabású födött lépcsőház és udvar, a melynek helyét a teljes beépítésnél nem lehetett volna kiaknázni a teljes sötétség és kényelmetlen elrendezés veszélye nélkül. A nagy csarnokra szükség volt, hogy ünne­pélyes összejövetelek alkalmával méltó följáratul szolgálhasson. Méreteiről és tér­hatásáról tiszta fogalmat csak úgy nyerhe­tünk, ha természetben látjuk, de tájékoz­tatóul szolgálhatnak a hatalmas méretek számbeli adatai: hossza 40, szélessége 18 és belső magassága huszonhárom méter. A külső-nádor-utezai főhomlokzat kö­zépső három nyilasán keresztül jutunk a kis előcsarnokba s innen lépcsőkön s a fo­lyosón áthaladva a nagy csarnokba, a hol

Next

/
Thumbnails
Contents