Budapest, 1896. I. - Budapesti Negyed 10. (1995. tél)

A MILLENNIUMI KÉSZÜLŐDÉS - A VIII. Törvénycikk

De már ezt az előterjesztést a Wekerle­kabinet 5 s a nemzet fajdalmára elhunyt Baross örökébe lépett Lukács Béla 6 tette meg. Mindenekelőtt országos milleniumi bizottságot szervezett, mely 1892. decz. 11-én tartott első ülésében, Széli Kálmán 7 elnöksége alatt, megindította a szervezést. S a minister abban a helyzetben volt, hogy 1893. jan. 7-éről előterjesztését s a törvény­javaslatát benyújthatta. Keletkezett az 1893. márcz. 1-én kihirdetett III. t.-czikk, melyben a kiállítás biztosítására egy milliót szavaztak meg, s megtartása 1896-ra téte­tett át. Részint a folyamatban lévő s részint még létesítendő alkotások, milyenek két dunai hid, igazságügyi palota, iparművé­szeti múzeum, mint miilenaris emlékalko­tások létesítése, befejezhetése czéljából. S febr. végén a minister kiadta a közönség­hez felhívását, mely szerint a kiállításnak kettős czélja lesz: feltüntetni a millenni­umi évben közgazdaságunkat, kultúrintéz­ményeinket jelenkori magaslatán: de egy­szersmind tárlata történelmi csoportjában felmutatni dicső múltunk műemlékeit. A milleniumi bizottság folytatta mun­kásságát, az egyre fokozódó lelkesülés csa­pásán haladva, az 1891. febr. 4-ki előter­jesztésében, a millenium megörökítésére két nagyszabású szobor felállítását hozta javaslatba. Egyiket a honalapító Árpád, a másikat a királyságalapító szt. István em­lékére. A lapok ezer Árpád-szoborról beszéltek. Thaly Kálmán 8 , a Rákóczy-kor historikusa, országgyűlési képviselő, a honfoglalás em­5. Wekerle Sándor miniszterelnök, 1892-1895 között. 6. Kereskedelmi miniszter, 1892-1895 között. 7. Miniszterelnök, 1899-1903 között. léke megörökítését, a honfoglaló hét ve­zér, hét törzs számához képest, hét millen­niumi emlékoszlop állításával látta méltó­an megünneplendőnek. A kormány elfo­gadta, országgyűlési határozat programm­ba vette. Hozzájárult még ezer millennáris népis­kola felállítása, mi 400-ban szintén határo­zatba ment. Igy haladva a kormány és képviselőház lépést a nemzet emelkedő hangulatával, programmját mind szélesebbre fektette, a midőn 1895. első napjaiban a nemzeti be­csület e nagy kérdése a Bánffy-kabinet 9 kezébe esett. A közhangulat szárnyalása azon pontján, hogy a nemzet ünneplését méltóvá kívánta tenni azon csodás ese­mény megünnepléséhez, hogy egy ázsiai tábor Európában megjelenik, s hol világ kezdetétől senkinek sem sikerül állandó alkotás, hazát foglal, államot alkot, nem­zetté lesz, s a népvándorlás annyi népéből és nemzetéből egymaga marad fenn, fenn­maradása ezredik évének ünnepét üli. Fel­mutathatja Európa legrégibb ősi koronáját, s magát az európai kultúra magaslatán. Egy hangulat fogta el a társadalmat, mely iskolákat, templomokat emelt, kul­turépületeket állított; adakozzott a szabad­ságszoborra, a Mátyás király, a Kossuth szobrára s más emlékekre. (...) százezeres alapítványt meghaladó kultur-alapítványo­kat tett. Jókainak tisztelői összes munkái kiadására vállalkoztak s ezért 100,000 frt tiszteletdíj biztosíttatott. a. Politikus, történész, költő (1830-1909). 9. Bánffy Dezső miniszterelnök 1895-1899 között.

Next

/
Thumbnails
Contents