Budapest, 1896. I. - Budapesti Negyed 10. (1995. tél)

ÜGYEK ÉS BŰNÖK - Miről számol be egy új bulvár lap, a Friss Újság bűnügyi rovata?

akik titeket tartanak, hogy azután ti is pusztuljatok el a magatok tehetetlenségében.* Az esküdtszék megalakulása után Zsitvay Leó elnök megkezdte a vádlott kihallgatását. Az általános kérdések föltevése után igy folytatódik a kihallgatás: Csizmadia tudománya Elnök: Milyen iskolákat végzett? Csizmadia: Négy elemit. Elnök: Hát hogyan tud maga czikket irni? Mivel tudná bizonyítani, hogy ezt például maga irta? Csizmadia: Bizonyítani csak azzal, hogy a czikkeket emberek szokták irni és én is ember vagyok (Derültség.) Elnök: És hol tanulta volna? Csizmadia: Hát van nekünk földművelőknek elég időnk - télen. Én tanulásra használtam a teleimet. Elnök: A czikk egyes kifejezéseit legalább, melyek nagyobb intelligencziára vallanak, lesz szives megmagyarázni? Csizmadia: Tessék parancsolni. Elnök: Mit ért az alatt: prózai munka? Csizmadia: Ami közönséges, mindennapi. Elnök: Mi az: éden? Csizmadia: A paradicsom, honnan Ádám apánkat kizavarták. Elnök: És nagyhatalom? Csizmadia: Nagyhatalmak: Oroszország, Németország, Francziaország. Elnök: Miért használta ezt a gúnyos kifejezést statárium és mit értett alatta? Csizmadia: Annyit jelent, hogy rögtönitélő bíróság. Használtam pedig azért, mert a csendőrök Orosházán bementek a házakba s ott elkoboztak olyan könyveket, amiket ügyészség soha nem inkriminált. Jó, hogy mindjárt kardélre nem hányták az embereket, mint a statárium. A beszédek A kihallgatás után a beszédek következtek. Először Sélley Barnabás ügyész beszélt. Fájdalommal látja, hogy már akad magyar földmives, aki a haza megtagadását és gyűlöletét hirdeti. Az ilyen izgatást nem szabad tűrni, mert gyűlöletet ébreszt a birtokos osztály ellen és izgat a társadalmi rend ellen. Zollner Béla védő az ellenkezőjét bizonyítja beszédében és kéri a vádlott fölmentését. Végül felszólalt a vádlott is. Azzal kezdi, hogy nem őt, hanem a sanyarú állapotok megteremtőit kellene törvény elé állítani. Látta és próbálta, mint dolgozik az alföldi munkás reggeli 3 órától esti tizig 50 kr. napszámért, hogy egy kis pondrós szalonnája, meg agyonszáradt kenyere legyen. Láttam a dohánykertésznél 15 kr. napszámot és a budapesti gyárakban leányokat 20 kr. napi bérrel. Láttam földmivest az éhségtől összeroskadni és a vagyonost megfulladni a tulajdon zsírjában. Az ítélet A beszédek után az esküdtszék tíz szóval kettő ellen vétkesnek találta a vádlottat az ellene emelt vádban, mire a törvényszék három havi államfogházra és 200 forint pénzbüntetésre Ítélte.