Budapest, 1896. I. - Budapesti Negyed 10. (1995. tél)

ÜGYEK ÉS BŰNÖK - Miről írnak a Rendőri Lapok 1896-ban?

nözésre szolgálható időtartam sokkal hoszszabb náluk, mint a férfiaknál és a büntevők száma mégis kevesebb. A nők korára, családi állapotára nincsenek külön feljegyzések. E tekintetben csupán a tapasztalatra szoritkozhatom, a mely szerint a női büntevők legtöbbje a 20 év előtt és a 30 év utáni időre esik. Legkevesebb a 20 és 30 év között, ellentétben a férfiakkal, kiket a fejlődött erő és a vágyak ösztöne épen ezen korban ragad legtöbbször a bűnös útra. A nő 20 és 30 év között érettsége és szépsége teljében - a legtisztább a bűnös hajlamoktól. Vágyai, reményei könnyebben valósulnak, mint akár előbb, akár utóbb. Tovább menve a családi életet élő nők száma kétszerte alacsonyabb a bűnügyi statisztikában, mint a gyermektelen özvegyeké, elvált asszonyoké és hajadonoké, a mi az anyai szeretetben, a gyermekek jövőjének gondozásában leli magyarázatát. Ez a körülmény különben a férfiaknál is tapasztalható, a családtalan férfiak, akiknek nincs mit veszteniök vagy félteniök, a nagyobbik részét képezik a férfi bűnösöknek. Egyébként, hogy a nők száma Budapesten nagyobb százalékot tüntet fel az átlagnál, ennek okait még specziális körülményekben, magában a székesfővárosi életben kell keresnünk. Budapest felszívó képessége különösen az utóbbi években meglepően emelkedett. Evenként ezrével tódul fel a sok cseléd, gyári munkás és napszámos - nő. A női munka pedig Budapesten ndgyon olcsó s az elszigeteltség, az elhagyatottság, a nyomor s az ezek nyomán járó piszok és romlottság nagyon rövid idő alatt beszenynyezi a tiszta erkölcsökkel feljött nőt is. Kisérje csak valaki figyelemmel Budapest cselédügyét, a női munkakörnek csak ezt az egy részét, és igazat ad nekünk. S ezt megakadályozni, ennek útját állani sem a rendőrség sem más hatóság nem képes. A foglalkozás és munka nélkül, elszigetelten álló nőknek a rendőrség, vagy más hatóság nem nyújthat segélyt, a bün hamarabb hozzá férkőzhetik s vagy az erkölcstelenség, vagy a bün posványába téved, vagy tévesztik az elhagyatottat. Ott vannak a férjes gyári munkások és napszámosok. Férjeik mellett faradnak nap nap után, a családi életet a megélés terhe meglazítja, a gyermekek nevelését elhanyagolják teljesen, ugyanazon körülmények közé sodródik a nő, a hová a férfi, s az eredményt a rendőrség látja. A női bűnösök nagyrésze ezeknek a sorából kerül ki. Ha biztos és a családi élet körében jól védett a nő helyzete - egészen más az eredmény. (Családos intelligens nők alig szerepelnek a rendőrség előtt mint büntevők. Innen a foglalkozás fontossága a nőknél. Ha a nő csak a családja körében, természetes élethivatásának körében él, mindig megmarad a kedves, a tiszta, a jó nőnek, de mihelyt kilép e körből - épugy a szenvedélyek és bűnök áldozata lesz, mint a férfi. Hogy tényleg igy állanak a viszonyok, azt bizonyítja azon körülmény, hogy a bűnösök legtöbbje mindig vidékrőljött fel s itt az elhagyatottság, silány bér vagy jövedelem és a családi köteléken kivül való élés sodorta bele a bűnbe. A büntettek nemei a nők között - természetük, lételemük és helyzetük szerint, vagy jobban mondva, ezekből kifolyólag, a