Budapest, 1896. I. - Budapesti Negyed 10. (1995. tél)
BUDAPEST A VILÁGBAN ÉS AZ ORSZÁGBAN - Magyarország közgazdasága és közművelődési állapota (részletek Matlekovits Sándor könyvéből)
e b b 5 1 időszak összes természetes vándornépnövekedés szaporulat mozgalom többlete 1876-1880 61.559 4.005 57.554 1881-1890 155.617 17.988 117.629 1891-1896 111.472 33.703 77.769 vagyis egy évre számítva: 1876-1880 12.312 801 11.511 1881-1890 13.562 1.799 11.763 1891-1896 18.579 5.617 12.962 Ez adatokból a bevándorlásnak meglepő állandóságát ismerjük fel. Az utolsó husz év alatt évenkint mintegy 12.000 emberrel gyarapodott a főváros lakossága bevándorlás útján, sőt a kilenczvenes években ez a kontingens még némileg emelkedett. Változás csakis a természetes szaporulat tekintetében állott be, mely a születések számának erős gyarapodása által és annak következtében, hogy a halálesetek száma már egy évtized óta szinte változatlan marad, erősen fokozódott. Az itt felsorolt számadatokból ugyan felismerjük a vándormozgalomnak fővárosunkra gyakorolt nagy hatását, de egész nagyságáról és jelentőségéről még nem nyerünk képet, mivel az alkalmazott számítási mód csakis a bevándorlásnak a netán fennálló kivándorlás fölötti többletét tünteti fel és igy ha p. o. jelentékenyebb kivándorlás is van folyamatban, a bevándorlástugyanannyival kevesebbnek tünteti fel, mint ahány egyén innen elköltözött. Sajnos, hogy hivatalos statisztikánknak már is nagyfokú tökéletessége mellett a vándormozgalom közvetlen megfigyelése és nyilvántartása mindeddig hiu kivánság 9. Példának okáért. (A szerk. megj.) maradt, melynek teljesítése csak a jövőtől várható. Ily viszonyok közt a vándormozgalom tanulmányozására más módozatokhoz kell fordulnunk és ezeket a statisztika a lakosság szülőhelyének és illetőségének vizsgálatában találta meg. A midőn ugyanis a népszámlálás keretébe felvette az egyén szülőhelye és illetősége (honossága) iránti kérdést, abba a helyzetbe jutott, hogy mély bepillantást nyerjen a népesség alakulásába, eredetének, származásának és vándorlásainak szövevényes hálójába. Ez úton megállapíthatja, hogy egy bizonyos időben hány idegen születésű és illetőségű egyén találtatott valamely helyen s a két népszámlálás közti különbség a bevándorlás mérvére is enged következtetést; e módszer szintén nem tüntetheti fel a vándorlások teljes nagyságát, mivel természetesen nem vonhatja be vizsgálódásainak keretébe a bevándorlottak azon tömegét, mely időközben elhalt vagy ismét elvándorolt; a mennyiben azonban a szülőhely megállapítása által felismerni engedi azon vidékeket, a honnan a lakosság bevándorolt, a népesség szövevényes mozgalmának tanulmányozására nagyon alkalmas és különösen a nagyvárosok népalakulásának megítélésénél mellőzhetetlenül szükséges. (...) Árva, Turócz, Hont, Pozsony és Nyitra vármegyék a főváros felé irányuló kivándorlás főgóczai. A fővárostól keletre és délkeletre eső vidékek ezzel szemben alig számbavehető hányaddal szerepelnek fővárosunk népességének felépítésében. (...)