Budapest, 1896. I. - Budapesti Negyed 10. (1995. tél)

A HÉTKÖZNAPOK

ványosságok tulajdonosaira, mint a menynyit kellett volna. - A rendőrség egy köriratban felel a felhozott vádakra, de az ügy lényegére nem tér rá ugy, hogy még mindig kétséges, hogy igaz-e a dolog vagy nem. Az egész kommünikén sajátságos hang vonul végig, de ez tökéletesen mellékes volna, ha a súlyos vádakkal illetett kapitányt tisztázni tudná. A lényeget, hogy tudniillik 20.000 forinttal kevesebbet róttak ki a mulatóhelyek tulajdonosaira, mint azt a számadásokat átvizsgáló tanácsos jogosnak tartott, nem czáfolja meg a közlemény, amely a dolog tisztázására egyáltalán nem alkalmas. Miért voltak éppen a mulatóhelyek tulajdonosaival szemben annyira méltányosak, hogy azt be kellett szüntetni s igy a számadásokat revideáló tanácsosnak is szemet szúrt. Azt, hogy az illető kapitányt a szolgálat érdekében helyezték át, nagyon természetesnek tartjuk, különösen abban az esetben, ha a híreknek igazuk van. (Népszava, február 7.) Szemle Jajveszékelnek a burzsoá skriblerek. Nagy lelki gyönyörűségünkre szolgálhat, ha mostanában bepillantunk a burzsoá újságokba. Szörnyű ájvájt csapnak a burzsoá skriblerek. Két társukat, a mi bőrünkön kipróbált tapintattal és erélylyel, egy népcsődület alkalmából csúnyán elnáspángoltak a rendőrség emberei. Nosza felzúdult az egész burzsoá sajtó. Gewalt! Ez volt napokig a jelszó. Szidták, mint a bokrot a rendőrséget. S a főkapitányt ugy megijesztették, hogy az a „legszigorúbb" vizsgálatot rendelte el. Lám, milyen gyors a főkapitány ur a vizsgálattal, hogyha arról van szó, hogy újságíróknak adjon elégtételt. Mikor a munkásokról van szó, a füle bojtját se mozgatja. Ha a munkásokat ütögetik agyon a rendőrök, nincsen lap, a mely felemelné tiltó szavát. Az más, mondogatják, azok gaz szoczialisták, de mi a nyilvánosság szolgái vagyunk. De most ellenük fordult a rud. Legalább a maguk bőrén érzik meg, hogy milyen alkotmány és törvénytisztelő a mi rendőrségünk. Ne féljetek burzsoá skriblerek, lesz ez még szebb is. A legkisebbeken kezdik el a szabadság elfojtását és végzik a legnagyobbakon. Azon az uton vagyunk, hogy Magyarország rendőrállamá váljék. S a szabadságnak csak egy őre van ebben az országban a szervezkedett szocziáldemokrata munkásság. Amily nevetséges kezdődött az egész ügy, és amily nevetségesen viselkedtek a snorrnaliszták, épp oly komoly fordulatot vett az esemény. Csorba rendőrfelügyelő, aki az elpanaszolt erőszakosságot elkövette, szerdán délután öngyilkos lett. Ugy hisszük, hogy most a Kóbik bosszúsága ki lesz elégítve és kívánjuk, hogy az áldozat véres teteme ne háborgassa nyugodt lelkiismeretöket és álmaikat, a szegény özvegy jajveszéklése ne csengjen fülükbe, ha ismét egy ily nagy „mozgalmat" indítanak felpofozott becsületük reparálására. (Népszavajúlius 31.) - Égő utcza-kövezet. Ritka látványosságnak voltak szemtanúi ma reggel 7 óra tájban a Teréz-körut és a Szondy-utcza sarkán járókelők. A villamos vasút sinpára mellett mintegy 5 négyszögöl területen kékes láng borította az utcza kövezetét. A