Budapest, 1896. I. - Budapesti Negyed 10. (1995. tél)

BUDAPEST A VILÁGBAN ÉS AZ ORSZÁGBAN - Magyarország közgazdasága és közművelődési állapota (részletek Matlekovits Sándor könyvéből)

Év Évi szaporulat NépsűÉv Jobbpart Balpart Katonása l Összesen jobbpart balpart összesen rűség absolut %D absolut absolut %c 1 krrf-re 1870 70.000 200.476 9.873 280.349 1.046 20.9 3.818 29.8 5.385 30.3 1.395.5 1876 65.233 230.021 13.954 309.208 _ - 1.539.1 1881 75.794 284.757 10.216 307.767 527 7.6 7.662 38.2 8.220 29.3 1.845.5 1886 85.701 326.216 10.640 422.557 _ - 2.103.3 1891 92.465 399.772 14.147 506.384 1.667 22.0 11.501 40.4 13.562 36.6 2.520.5 1896 98.408 503.228 16.220 617.856 991 10.7 17.243 43.1 15.875 36.7 3.075.4 A most oly hatalmasra nőtt főváros közéletének nagy dimenziói mellett nehezen képzelhetjük el, mint volt lehetséges, hogy a mult évszázadokban az annyira jelentéktelen két városka mégis akkora szerepet játszhatott, a minő - a történelem tanúskodása szerint - Budának és Pestnek, vagy akár a náluk csak kevéssel nagyobb Pozsonynak vagy más vidéki városnak jutott. Látni való, hogy a három leggyorsabban növekedő város, úgymint Berlin, Budapest és München, az utolsó harmincz évnek köszöni legnagyobb fellendülését, valamint általában ezen korszak volt az, mely a legtöbb nagy városnak leginkább kedvezett, így áll ez különösen a következő városokról: London, Hamburg, Bécs (itt különösen a külvárosoknak 1890. évben történt beolvadása következtében), Boroszló, Varsó, Brüsszel, Szt.-Pétervár, Lyon, Milano, Kopenhága, Róma és Moszkva. Ellenben az 1830-60-ig terjedő korszakban csak hét nagy város emelkedett jelentékenyebb mértékben, igy főleg Paris, ezenfelül London, Liverpool, Marseille, Prága és különösen Madrid városa, melynek népessége az első 30 éves korszakban éppen fogyott, az utolsóban pedig alig változott. A mi végül századunk első harmincz évét illeti, erről állitható, hogy legkevésbbé kedvezett a nagyvárosok fejlődésének. Nevezetesebb szaporodást ezen idő alatt csakis London, Szt.-Pétervár és Sheffield mutatnak fel, ellenben feltűnő gyengén szaporodtak Berlin, Budapest, Brüsszel, Lyon, Marseille, Prága, Boroszló, Hamburg, Kopenhága, Varsó, Moszkva; sőt vannak nagy városok, melyek népessége ezen időszakban éppenséggel fogyott, igy az emiitett Madridon kivül még Róma, Amsterdam és különösen Nápoly. Végül felemlíthető azon 3. Ezen népszámokat az 1720. évi conscriptió alapián Acsády Ignócz állapította meg. V. ö\: Magyarország népessége a pragmatica sandio korában. (Magyar Statisztikai Közlemények, új folyam, XII. kötet. Budapest, 1896.) Kőrösy József a népszámot Pestre nézve 2.600, Budára (Ó-Budával) 9.600-ban vette fel. (V. ö. Budapest főváros az 1881-ik évben, I. kötet, 9. lap). RómerFlórisa belvárosi egyház 1698. és 1699. évi anyakönyvének adatai alapján Pest népességét 4.416 főre becsülte, mig 1695-re csak 3.387 főnyi lakosságot vett fel. Tény, hogy a város akkor népesebb volt, mint a XVIII. század elején, V. ö. RómerFlóris. A régi Pest. Budapest, 1873. 201. lap. (A szerző megj.) 4. Ezen összeírás eredményei, melyek az országos levéltárban őriztetnek, 1897-ig ismeretlenek voltak. V. ö. Or. Jhirring Gusztáv: Városaink népesedési viszonyai 1777-ben. (Földrajzi Közlemények 1898. évi folyamában.) (A szerző megj.) 5. Az 1780-1810. évekről Óbuda lakossága hiányzik. (A szerző megj.) 6 A katonaság a népszámban benfoglaltatik. (A szerző megj.)