Budapest, 1896. I. - Budapesti Negyed 10. (1995. tél)

A MILLENNIUMI KÉSZÜLŐDÉS - A kontinens első földalattija, a villamosvasút és az új híd 105 Szobrok, képek, emlékművek

uti vaspályatársaság zugligeti vonalának átépítése a hét folyamán be lesz fejezve és intézkedett az igazgatóság egyidejűleg, hogy a zugligeti vonatok, melyek eddig csak a Szép Ilonáig közlekedhettek, a Laszlovszkyig járjanak. Az átépítés sok nehézséggel járt és daczára annak, hogy a munkálatokat idejekorán megkezdették, azok csak most voltak befejezhetők. Az igazgatóság a hatósághoz intézett jelentésében kimutatta, hogy a késedelemmel az épités vezetősége nem terhelhető. (Egyetértés, május 27.) - Villamos fogaskerekű vasút. A svábhegyi fogaskerekű vasútnak villamos üzemre leendő átalakítása céljából a kereskedelemügyi miniszter közigazgatási bejárást rendelt el, a melyet ma délelőtt tartottak meg, Stettina József osztálytanácsos vezetése mellett. A bizottság, a melynek sorában Vosits Károly tanácsos elnökletével a főváros küldöttei is résztvettek, rövid tárgyalás után kiment a helyszínére s az eljárásáról jegyzőkönyvet vett föl. A fogaskerekű vasuti-részvénytársaság az átalakítás munkálataival rövid idő alatt készen lesz. (Magyar Esti lap, október 30.) - A sikló nemsokára megkezdi a működését. Soká várhat, a míg valaki - felül neki. (Kakas Mártonjúlius 12.) - A villamos vasút társaság szerződés szerint köteles a villamos vasutat az Akadémiától a Viktória-malomig, onnan pedig Újpestig és a vizafogóig meghosszabbítani. A mérnöki hivatal javaslata alapján a középitési bizottság ma elhatározta, hogy az emiitett vonalaknak öt évig való függőben tartását fogja javasolni. ( B udapesti HMap, február 29.) Budapest új hídja - Eddig, ha székes fővárosunkról képet készítettek, a királyi palotán kivül a remek lánczhid volt az a legjellemzőbb részlet, a melyet sem festő, sem fényképező el nem hagyott s el nem hagyhatott volna a nélkül, hogy a kép teljességét a legildomtalanabbúl ne veszélyeztesse. Olyan képben, a melyből ez a büszke híd hiányzik vala, senki rá nem ismert volna Budapestre. Félszázad óta nemcsak versenytárs nélküli dísze, nevezetessége, hanem, mondhatni, világszerte ismert és csodált czímere volt a lánczhid a magyar fővárosnak. Ma azonban vége van ekképi korlátlan egyeduralmának. Hozzá méltó szép és hatalmas társa támadt abban az új hídban, mely vagy két kilométernyivel alább, a Vámháztér és a Gellérthegy alja közén feszíti ki vasiveit a Duna fölé. S méltó társa ez a jeles építmény a lánczhídnak nemcsak mint a város fejlődésére nézve nagyfontosságú útvonal, hanem mint olyan sikerült alkotás is, mely a műszaki tudomány szigorú követeléseit és a szépet szerető ízlés várakozásait egyaránt kielégíti. Ennyiben nem pusztán társa, hanem versenytársa is a lánczhidnak a közelebb már föl is avatott új híd, - mely királyunk tiszteletére Ferencz József-híd nevet kapott, - mert rend-