Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’88 (Budapest, 1988)

I. Tanulmányok - C. Harrach Erzsébet: Ma álló klasszicista házakról a Belvárosban

padláson tárolva vészelték át a változásokat vagy éppen azért pusztultak el. Az épület gondos helyreállítására az 1970es évek elején került sor.

52 Az 1843-ban épült Régiposta utca 4 sz. alatt álló háromemeletes épületet Hild József tervezte.

53 A klasszicista homlokzatot a század elején jellegtelen diszitményekkel eltörzitották. Az eredeti terv, a falkutatás és a BTM-ben levő régi fényképek alapján hitelesen helyreállitható volt. Az első', nagyobbik udvar földszinti része eredeti állapotban van, egységes klasszicista kiképzésű nyilászáró szerkezettel, asztalos- és vasmunkával. Az átjáró tengelyében a hátsó udvar tűzfalánál szép klasszicista kút látható. 54 A Városház utcából nyiló Vármegye utcában is épültek a vizsgált korban házak. A kétemeletes, öttengelyes klasszicista épületet 1834-ben ifj. Zitterbarth Mátyás épitette, amire 1872-ben Knabe Ignác épitett második emeletet. A 7. sz. épület egyemeletes volt.

55 Az utca páros oldalát a megyeháza klasszicista épületszárnya alkotja ma is. A Gerlóczy utca

56 és a Kossuth Lajos utca között a Semmelweis utca

57 a városfallal párhuzamosan épült ki. A klasszicizmus idején jelentős átépitések történtek itt. Igy a Semmelweis utca • 4. sz. földszintes barokk házból kétemeletes, 58 a 14. sz. alatti házból pedig háromemeletes épület lett

59 A Semmelweis utca 12. sz.

60 egykori lakóépületben ma a Bartók Zeneművészeti Szakiskola működik. Ez a fennmaradt épület izelitőt ad az utca hangulatáról. 61 1839-ben a Neue Weltgasse 561. sz. telekre, ma Semmelweis u. 21. ,62 Hild Károly nyújt be épitési engedélyre egy kétemeletes épülettervet. A keskeny hosszú telket három oldalról kivánta a terv beépiteni, az utca felé két traktussal, az udvari szárnyakon pedig egytraktusos beépitéssel. Az utcai homlokvonal déli oldalán falsávokkal tagolt kapualjon keresztül lehetett bejutni a nyújtott szabálytalan téglalap alakú udvarra, amelyen keresztül lehetett elérni a két oszloppal kialakitott félkörives lépcsőházat az északi oldalszárnyban. A földszint utcai része egy kőpilléres üzlethelyiség volt, a további részeken két lakás helyezkedett el. Az emeleteken 4-4 lakást alakított ki a tervező, amelyeket a függőfolyosóról lehetett megközelíteni. A kályhákat a mászókéményből fűtötték, a WC-blokk az épület keleti szárnyában volt elhelyezve. 1842-ben az épület hátsó traktusa átépül. A főlépcsőház utáni fél házat újraépitik. Az udvarról nyiló pincelépcsőt megtartva süllyesztik a padlószintet és csak a csatornázáshoz szükséges elfalazásokra válaszfalazásra kerül sor. Csökkentik továbbá a belmagasságot, mert egy souterain-szint kialakítására kerül sor. E két szint dongaboltozattal fedett. A földszint padlásszintjét 9 lépcsőfokkal emelték meg az udvarhoz képest. Az I—II. emeleti lakások padlószintje nem változott, alaprajzuk igen. A WC-csoport csökkent, a 2, illetve 1,5 szobás lakásokat két-másfél szoba-konyhásra tervezték át. Az épület architektonikus kialakítása nem változott. Brein Ignác 1820-ban engedélyezteti Unger Ferencnek tervezett egyemeletes lakóházát a Semmelweis utca 23. sz. telekre.

63 A beépítendő telek kétszer olyan mély, mint a Neue Weltgasse felé eső oldala. A telek utcai oldalán kéttraktusos, az egyik hosszoldalon és a hátsó telekrészen egytraktusos az épület. A széles, lizénákkal és hevederekkel tagolt kapualj az épület északi oldalán helyezkedik el, belőle nyilik a két pillérrel kialakitott lépcső, áttört korláttal. A földszinten a hátsó szárnyrészben istálló, egy nagyobb és egy kisebb udvar felé nyitott szin nyert elhelyezést. A földszinten két, az emeleten egy függőfolyosóról elérhetően három lakást alakított ki a tervező.