Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’88 (Budapest, 1988)

I. Tanulmányok - C. Harrach Erzsébet: Ma álló klasszicista házakról a Belvárosban

lyozásokat és határozza meg ezzel az utcák mai vonalát. A terv koncepciója alapján épült fel az egységes, nagyszabású homlokzatokkal kialakított 19. sz.-i pesti Dunapart. A terület változásait, fejlődését a korabeli térképek segitségével rekonstruálhatjuk. Az egykori városfal és a Duna folyama által határolt területet még ma is Belvárosnak nevezzük. Az 1836-ban készült térképen 1 a belváros területén még alig változott a régi utcahálózat, léteznek még a Rózsa és a Sebestyén terek, a Plébánia, a Sebestyén, a Kereszt nevü utcák. A mai Bárczy István utca még nincs megnyitva az Országút - azaz a mai Madách tér - felé. A Hatvani utca még keskeny, és kiszélesítése még nem történt meg. A Kálvin tér és a Deák tér között széles az Országút, mig a Duna és a Kálvin tér között a Mészáros utca nagyon keskeny. A Dunaparton a beépítés elmarad a part vonalától, hiszen ez még akkor nincs szabályozva. A térkép a belvárost, mint a legsűrűbben lakott területet jelöli a pesti oldalon. Egy, az 1838. évi árvíz után készült térkép

2 arról tudósít bennünket, hogy a Mészáros utcát erőteljesen kiszélesítették a belváros oldalán elhelyezkedő telkek rovására, a Kereszt utcát pedig megnyitották a Mészáros utca felé. Nem létezik a Károlyi palota melletti kis utca, a Bárczy István utca, a Bécsi utca, de még mindig léteznek a Városház tér, a Templom tér, a Rózsa tér, a Hal tér. A topográfiai változások igen erősek. Az Erzsébet-híd, és a mai Bölcsészkar épületének építésével a Városrész közepét teljesen átalakították. A terek közül fennmaradt a Kálvin tér (egykor Heu Markt), az Egyetem tér (egykor Seminarium Platz), a Felszabadulás tér (egykor Franziskaner Platz), a Deák tér és a Szervita tér (Serviten Platz). Ma is fennálló klasszicista épületek tehát csak a ma is meglévő utcákban, tereken találhatók. Pest klasszicista építészete kialakulásának másik alapvető tényezője a József nádor által létrehozott, illetve az Ő elnökletével működő Szépitési Bizottmány. A Szépitési Bizottmány független királyi hivatal volt. A pénzügyi alapot azzal teremtette meg a nádor, hogy a telekkönyvben a Bizottmány nevére íratta a város területén elszórt és a város tulajdonát képező üres házhelyeket. Ezeknek eladási árából szépítették a várost. A Bizottmány városrendezési tevékenysége nyomán lebontották a városkapukat és a várfal menti területeket parcellázták. Megszüntették a hajóhivatalt, a kincstár tulajdonát képező só és dohány raktárakat, és szabaddá tették ezek területét. Elrendelték, hogy minden építkezéshez a Szépitési Bizottmány jóváhagyására van szükség. Ehhez a kérelmezőknek meghatározott alaki és műszaki előírásokat kielégítő terveket kellett benyújtani. A ma is álló 19. sz. eleji épületek engedélyezési tervét e : fondban találhatjuk meg.

3 A gazdag forrásanyag önmagában is sok adatot tartalmaz. Tájékoztat az építtető nevéről, az építési telek helyrajzi számáról, a tervező személyéről, s ha jóváhagyó záradékkal ellátott a terv, akkor a korabeli hatóság előírásairól is. A korszak építési mozgására jellemző, hogy klasszicista épületünk még ma is elég sok áll, bár a fond vizsgálata igazolja, hogy az idő és a történelem az eredeti épületállományt eléggé megtizedelte. A kor kiemelkedő mesterei Pollack Mihály és Hild József, mellettük találkozunk Hofrichter József, Kasselik Ferenc, Zofahl Lőrincz, Zitterbarth Mátyás és még mások nevével is.