Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’88 (Budapest, 1988)

I. Tanulmányok - Gajáry István: A pesti tanácsi vagyonleltárak 1702-1848

19. 1787. decemberétol a belvárosi plébánia mellett a ferenceseknél is folytattak anyakönyvezést, ezen idó'ponttól itt a két plébánia összesitett adatait közöljük. A táblázatban csak a 18 éven felüli elhalálozottak szerepelnek, s kizárólag a római katolikusok. 20. A protestánsokról hasonló adatokkal nem rendelkezünk, de miután egy 1781. évi összeírás mindössze 53 férfit, 5 nö't és 3 gyermeket mutatott ki, az adatokban jelentősebb torzulást ez nem eredményez. Ennél lényegesen jelentősebb torzítást eredményezhet az itt lakó, vagy tartózkodó, 670 főben meghatározott görög katolikus réteg, akik ekkor az összlakosság 3,8%-át jelentették. Anyakönyveiket nyelvi ismeretek hiányában nem tudtuk feldolgozni, pedig fontosságukat növeli, hogy számarányuk a férfiak között 4,8% volt, s jelentós kereskedőkről van szó. - Az 1781. évi összeírást ld. Intimata a.a. 4665. ! 21. Vö. például a BFL IV. 1202/cc. Pest v. Tanácsa iratai. Testamenta (a továbbiakban: Testamenta) a.m. 231. Spanitz Franz (+ 1790). inv. 1790), a.m. 250. Riemer Anton (+ 1789, inv. é.n. , Lizit, Protokoll 1790), a.m. 272. Bertán Johann (+ 1780, inv. 1791) iratait. Hármójuk hagyatékának nagyjából egyidejű leltározása nem általánosítható, hosszabb időn át csak e három kapás hagyatéki irata lelhető fel. Mindhárman szegénynek tekinthetők voltak 500 Ft alatti összvagyonukkal és 320 Ft alatti vagyonmaradványaikkal. Bertán esetében a kései leltározás oka özvegye újabb házassága volt, Riemer után csak egy árverési jegyzőkönyvet ismerünk, amely kiárusításra az elhalálozott hagyatékához képest - sok tartozása adott okot. 22. Ld. 20. sz. jegyzet! - A kimutatás nemek és felekezet szerinti megoszlást, valamint az iparos és kereskedő férfiak létszámát tartalmazza. 23. Danyi Dezső - Dávid Zoltán szerk.: Az első magyarországi népszámlálás (1784-1787). Bp. 1960. 368-369. 24. Az országos népszámlálás a nőkre vonatkozóan csak összesitett adatokat közöl, az öszszehasonlithatóság kedvéért az 1781. évi arány alapján számítottuk ki a felnőtt-gyermekkorú nők arányát, amely azonban - figyelembe véve az emiitett elnőiesedést is - demográfiailag nem helytálló megoldás. - A népszámlálás során kimutattak 25 izraelita férfit is, foglalkozásukról, családjukról azonban nincsenek adataink. 25. Dr. Illyefalvi I. Lajos - Dr. Pallos Jenő: Pest és Buda polgárjogot nyert lakosai. I. kötet: Pest polgárai 1687-1848. Bp. é.n. 8-9: 4. táblázat. - (Befejezetlen kiadás", kéziratos kiégészitésü példány tk. a BFL-ben. Utóbbi szerkesztő nincs jegyezve, szerzői jogvita lezáratlan.) 26. Az összeirások rendszerével szemben a hagyatékoknál az örökhagyó nők foglalkozásaira vonatkozó adatokat is felvettük, miután e kis mintában többen is voltak, akik özvegyi jogon ipart űztek, s ez további tájékozódásunkat könnyítheti. 27. Testamenta a.m. 1-946. 28. Jó példa erre Neumayerné szül. Petz Franciska irata, amely 1842-ben keletkezett, s helyén egy 1909-es ügyirathoz történő csatolást jelző téritvény található. Természetesen az utóbbi ügyirat az elveszett eredeti segédletek hiányában azonosíthatatlan. Pauer Magdolna (+1787) végrendelete mellett Széky Péter hagyatéki iratait archiválták, 18491850-bŐl. - Vö. Test. a.n. 2561. és a.m. 78.! 29. Az iratkezelések különbözőségét jelzi, hogy a testvérvárosban, Budán ezen esetek ügyiratait külön sorozatban, önálló levéltári egységként kezelték. - Vö. IV. 1002/bb. Buda város Tanácsa iratai. Kihalási vagyontömegek iratai. (Caducitaet.) 30. Ugyanígy előfordult az is, hogy a testamentum megkötései között szerepelt a leltározás tilalma. Ennek fő oka nyilván a vagyon értékének valamely okból történő titokban tartása lehetett; e megkötéseket - kiskorú örökös hátramaradása esetén nem tartották be. Bácskai Vera szíves közlése, akinek folyamatos segítségéért és tanácsaiért is ezúton mondok köszönetet. 31. BFL IV. 1002/e. Buda v. Tanácsa iratai. Mandata Locumtenentialia. antiqua 2667. és Bánrévy György: Az iratkezelés története Budán és Pesten 1686-1873. Levéltári közlemények, 1936. 207. 32. Bánrévy i.m. 1936. 211-213. A káptalanoknál, konventeknél, kir. táblánál és a vármegyéknél már 1730 óta egységes díjtételek voltak érvényben, királyi rendeletre. 33. Ezen levelezések jelentősebb része nem az itt ismertetett iratsorozatban, hanem a Missiles és Relationes cimüekben található. Egyik legérdekesebb ilyen Öröklési eset, amely mindkét esettipust egyesitette magában, Anton Weismann épitési könyvelőé volt. Az iratok tanúsága szerint az Újépület munkálatain dolgozott, s alig egy esztendővel