Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’88 (Budapest, 1988)

IV. Levéltártörténet - Böőr László: A 200 éves Pest megyei Levéltár

Az archívum a feudalizmus korában Pest-Pilis-Solt vármegye levéltára nagy részének mégse mm is ül és érő) tudomásunk van. Fülek várának 1682. évi ostroma során, jún. 5-én tüz martaléka lett, és az értékes iratanyagnak csak kis részét sikerült Csemnitzky Gáspárnak megmenteni. Csemnitzky is a megyei hatóság működéséhez leginkább szükségesnek tartott iratokat mentette: a legutolsó esztendők jegyzőkönyveit. Igy - bár minden valószínűség szerint - voltak korábban keletkezett jegyzőkönyvek is, számunkra csak az 1638. ápr. 14-től .zetett jegyzőkönyvek bejegyzései között lehetséges az iratok tudatos megőrzésére vonatkozó adatok keresése. Ezekben a jegyzőkönyvekben már határozott nyomait találjuk az iratvédelemnek, a megyei archivum létezésének. Az 1657. febr. 8-án tartott generalis congregatio megyei nótáriusnak Libercsey Ferencet választotta meg, egyidejűleg a vármegye jegyzőkönyveit és iratait lepecsételve átadták neki. 3 1657-ben a sedrián újból sürgetik a volt jegyzőt a jegyzőkönyvek és irattöredékek (" 1 itérai ia fragnemta") visszajuttatására.

4 Az 1662. ápr. 17-én tartott generalis congregatio kifejezetten utalt a levéltár használatára: a Besztercebányára küldött követek útibeszámolóit és a tárgyalásokról szóló aktákat elhelyezik a megye "conservatorium"-ában.

5 A "conservatorium" elnevezést azonban nem alkalmazták következetesen, mert az 1664-ben tartott generalis congregatio kérte Wesselényi Ferenc nádort - aki a megye főispánja is - hogy a megye jegyzőkönyve és levéltára O'Frotocollum et Archivum Comitatus") továbbra is Murányban maradjon.

6 1666-ban többször is emiitik, hogy "a vármegye iratait és irattüredékeít tartalmazó ládát" illő jutalom ellenében szállítsák át a megyegyülések új székhelyére,

7 igy kerültek azok Fülekre. A 17. sz. közepén a vármegyei levéltár legkorábbi emlitésekor, 1657. dec. 13-án elrendelték, hogy a Pest-Pilis-Solt vármegye levéltárában található Nógrád megyére vonatkozó irattöredékeket Nógrád megyének át kell adni.

8 1666-ban pedig delegációt küldtek Zólyom megyébe, hogy az ottlévő, a vármegyére vonatkozó jegyzőkönyveket és töredékeket visszahozzák. 9 Az 1676. júi. 8-án Füleken tartott gyűlésen határozatot hoztak, hogy a vármegye iratai között még meglévő Nógrád, Heves és Külső-Szolnok megyékre vonatkozó irattöredékeket a nevezett megyéknek átadják.

10 A levéltári anyagok összekeveredésének oka nyilvánvaló: a felvidéki megye területén működő menekült megyei igazgatás iratait együtt őrizték, biztonságosnak vélt helyeken. Tényként állapithatjuk meg, hogy Pest-Pilis-Solt vármegye közigazgatása már a 17. sz. közepén következetesen gondot forditott korábban keletkezett iratai lehetőség szerinti biztonságos megőrzésére és tudatosan törekedett a regisztratura jellegű levéltár kialakítására. Mindenképpen jellemző, hogy azt a Csemnitzky Gáspárt, aki Füleken, az iratokat megmentette, majd a háborús esztendők alatt is gondoskodott a biztonságos megőrzésükről - és aki ekkor a jegyzőkönyveket is vezette -, az 1689. évi generalis congregatio szolgálataiért, és a levéltár megőrzéséért 300 rajnai forinttal jutalmazta.

11 Pest-Pilis-Solt vármegye székhelye 1691-től kezdődően Pesten állandósult, 1696-ban pedig megvásárolták székház céljára a mai Pest Megyei Tanács épületének telkét, Pachner János hadi commissarius házát.

12 Minden valószínűség szerint ettől kezdődően az iratokat is itt helyezték el. Bár a 18. sz. első két évtizedében a megyei congregatió-k székhelyei többször változtak, az