Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’88 (Budapest, 1988)

IV. Levéltártörténet - Nagy István: Visszaemlékezések a Fővárosi Levéltárban eltöltött szolgálati időről (1945-1948)

Gárdonyi kedvenc témája volt a könyvnyomdászat és könyvkereskedelem története, erről két önálló müve tanúskodik (A magyarországi könyvnyomdászat és könyvkereskedelem a 18. században, különös tekintettel Budára és Pestre.) (Budapest, 1917.), Régi pesti könyvkereskedők. (Budapest, 1930.) Nyugdijas korában jelent meg, Budapest történetének népszerű összefoglalása (A kétszázéves Budapest, Budapest, 1944.). E munkában az újabb kutatások eredményei is vázlatosan megtalálhatók. Gárdonyi Albert munkásságát csak fontosabb müvei alapján igyekeztem jellemezni. Eredményei tudományosság szempontjából nagy haladást jelentenek Schmall A., Adalékok... c. müvéhez képest. Gárdonyi munkássága a főváros történetének széles körét öleli fel. Nem minden munkája egyforma értékű. Főleg utolsó müveiben a témákat inkább csak vázlatosan adta elő. A főváros történetére vonatkozó levéltári anyagot azonban éles szemmel fedezte fel, mérlegelte és jó megvilágításban tálalta az olvasónak. A főváros történetének kutatásában utódai, elsősorban Kovács Lajos és Bánrévy György szűkebb körben, sokszor részletkérdéseket dolgoztak fel. Igaz, hogy ilyen téren pontos, aprólékos műhelymunkát végeztek. A levéltár alkalmazottai közül egyesek nemcsak a főváros történetével, hanem a hazai történetírás más témáival Is foglalkoztak. Említettük Gárdonyi érdeklődését a könyvnyomtatás és könyvkereskedelem problémái iránt. Ot ezen kivül még az oklevéltan, az általános várostörténet kérdései is érdekelték. Meg lehet említeni Belitzky János munkásságát a helytörténet, településtörténet és a gazdaságtörténet vonatkozásában. Ungár László a reformkori ipartörténetről, a kapitalista fejlődés 1848 előtti kérdéseiről irt több értekezést. Ezt a levéltár alkalmazottai természetesen a hivatali munkaidőn túl, saját szorgalomból végezték. Az ilyen kutatásokat a levéltár, mivel az intézmény tekintélyét növelte, szívesen látta. Meg kell említeni, hogy Kovács Lajos (1943 decemberétől főlevéltáros) magánemberként kiváló lepkegyüjtő s ilyen tekintetben is megbecsült szakember volt. E második szakmáját nyugdíjazása után már kizárólagosan művelte, s a főváros történetének kutatásával, bár erre volt anyaggyűjtése, többé nem foglalkozott. A levéltár könyvtáráról Alapvető gyűjtési köre természetesen a főváros történetének irodalma volt. A helytörténeti müveken kivül az országos történet fontosabb munkáit, s a főváros közigazgatásáról tájékoztatót adó jogi müveket is gyűjtötte. A szótárak közül ki kell emelni néhány német tájszótárt, amely a Pest-Budán letelepedett németek által beszélt tájnyelv megértését könnyítette meg. A levéltár a könyv- és iratvásárlásra rendszeres ellátmányt kapott. A könyvtár valószínűleg a Bazilikában vészelte át az ostromot. Onnan hozták vissza 1945-46-ban a levéltár városházi helyiségeibe. Eleinte az udvari részen, Bánrévy "előszobájában" húzódott meg a térképtárral együtt. A könyvtár felelőse Bánrévy volt, ő vásárolt, vezette a könyvtári naplót és gépelte a katalógus céduláit. A könyvtár jelentős mértékben gyarapodott 1945-ben a főváros által megvásárolt Gárdonyi Albert-féle könyvtár tudományos müveivel (a szépirodalmat a fővárosi könyvtár kapta meg.) Ez jól kibővítette, kiegészítette a Budapest történetére vonatkozó könyvgyűjteményt. A könyvtár jó segitséget nyújtott a tudományos kutatásokhoz, a kutatószolgálat munkájához. A Gárdonyi-féle könyvekből származó növekedés nagy bőséget okozott a