Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’88 (Budapest, 1988)

IV. Levéltártörténet - Csík Gergely: Kovács Lajos életéről és levéltári működéséről (1900-1970)

Minden tudomására jutó szabálytalanságot igyekeznie kell a maga hatáskörében azonnal megszüntetni, azonkivül haladéktalanul jelentést kell tennie a tapasztalt rendellenességekről és az intézkedést kivánó egyéb körülményekről a polgármesteri I. (elnöki) ügyosztály útján hozzám, illetőleg a légoltalmi parancsnoknak, vagy helyettesének. 8. Az egyes tárolóhelyiségekben iratokat, terveket, könyveket csak olyan mértékben szabad kint tartani, hogy szükség esetén valamennyit azonnal a helyére lehessen tenni. Távozás előtt a használt anyagot helyretenni, az irodai bútorokat pedig olyan állapotba kell helyezni, hogy a tüzőrség bármikor szabadon közlekedhessek. Hulladékot, papírdarabokat és egyéb gyúlékony anyagokat elszórni szigorúan tilos. A helyiségek rendjéért és tisztaságáért az ügyeletes tisztviselő felelős. 9. A helyiségek tűzbiztonsága érdekében dohányozni fegy ni felelősség terhe alatt csak a tűzoltóság által kijelölt és zsinórral elkülönített helyen, valamint az altemplom hivatali szobájában szabad. Aki más helyiségben dohányzik, vagy nyilt lángot használ, azt az altemplomból azonnal el kell távolítani. E rendelkezésem megszegése fegyelmi vétség. 10. Az altemplomban felszerelt távbeszélő-állomás rendeltetése az, hogy a hivatalos ügyek lebonyolítását gyorsítsa és hogy riasztás esetén légoltalmi célokat szolgáljon. Ehhez képest a távbeszélőt magánbeszélgetések céljára igénybe venni nem szabad. 11. Takintettel a letét óvó jellegére és az érdekelt hivatalok hivatali helyiségeinek távolabbi fekvésére, a letétbe helyezett irat- és egyéb anyagokból kölcsönözni, szerelni, betekintésre igényelni mindenkor a székesfőváros főlevéltárosánál tett előző napi bejelentések alapján szabad. 12. A 11. pont értelmében tett bejelentések alapján a székesfőváros főlevéltárosa elsősorban a szőkesfőváros közigazgatásának mindennapi igényeit biztosítja, magánfeleknek felvilágosításra és tudományos kutatásra irányuló igényeit csak a hivatalos igények kielégítése után teljesiti. Szükség esetén a székesfőváros főlevéltárosa a tudományos kutatást teljesen beszüntetheti. 13. Az ügyeletes tisztviselőnek a hivatalos órák lejártakor történő távozása előtt meg kell győződnie arról, hogy az altemplom helyiségeit mindenki elhagyta-e. A szolgálatot teljesitő tisztviselő csak akkor hagyhatja el a letét helyiségét, ha annak valamennyi tűzbiztos ajtaját lezárta és a kulcsokat a tárolt anyag biztonságára ügyelő Őrnek átadta. 14. A szolgálatot teljesítő tisztviselő távozása után a felmerülő teendőket a kirendelt őr tartozik ellátni. A hivatalos órákon kivül a letét helyiségeibe a belépés általában tilos. Ha azonban rendkívüli sürgős közérdekű ügyekben kell a letét helyiségeibe belépni, a belépő személyek látogatási jegyüket és személyazonossági igazolványukat az Őrnek kötelesek felmutatni és a hivatali szobában felnyitva tartandó látogatási naplónak a 4, pontban körülirt adatait maguk tartoznak kiállítani. 15. Az őr csak felváltás esetén hagyhatja el helyét. Feladatkörében részleges szabályait külön utasításban állapítom meg. 14. Dr. Budó Jusztin (1884-1943): 1908. jún. 11-én lépett a főváros szolgálatába. 1915 végén levéltárossá, 1935-ben a szfőv. főlevéltárnokává választották. Tanulmányai a Históriában, a Tanulmányok Budapest múltjából számaiban, a Századokban, az Uj Budapestben, a Független Budapestben, a Fővárosi Hirlapban jelennek meg. 1935-tŐl a Tanulmányok Budapest Múltjából szerkesztője. Tanulmánysorozata jelent meg Bp. főpolgármestereiről, polgármestereiről, alpolgármestereiről. Irányította a Bp. történetére vonatkozó középkori kútfők gyűjtési munkáit. Szerkesztője a Bp. Történetének Okleveles Emlékei c. kiadványsorozatnak 15. 19 276/1943-1.Pm. 16. 21/1944 kgy. 17. Az altemplom helyiségeit, és az elhelyezendő iratanyag tárolására szolgáló polcrendszert az 1769/1943-1. Pm. rendelet kiadása után a légoltalmi építkezéseket végző és a hatósági légoltalommal kapcsolatos műszaki feladatokat is ellátó XIII. ügyosztály felügyeletével készítették. Az iratanyag átszállítása szerződéses vállalkozókkal történt: a Városházán íratcsomókkal megrakott lovasszekerek a Bazilika oldalbejáratához hajtottak: itt az iratokat átrakodták az ú.n. "szekér"-re (az alkotmány Pál István levéltári altiszt ácsolta össze), s azt kézi erővel fékezve a kiépített lejtőn - ennek megmaradt része ma is látható -, az egykori "trepnin" juttatták le az altemplom szintjére. Ott a» iratcsomók lerakodása után ismét felhúzták az alkotmányt az oldalajtóhoz, újabb szállítmányra várva. A lerakott és jelzeteit iratokat kézzel hordták a frissen ácsolt állványzatra, melynek anyagát sietve behozott kárpátaljai fenyők adták.