Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’88 (Budapest, 1988)
III. Levéltári munka - Lenkei Valéria: Egy levéltári kiállítás története
1956. okt. 26.), majd az ellene tett kormánydöntéseket (Rögtönitélő biróság, 1956. okt. 24., Tűzszünet, 1956. okt. 28. stb.), a párt újjáalakulását, az MSZMP létrehozását - tehát a bizonytalan belpolitikai helyzettől a konszolidáció folyamatának elinditásáig. Az új Nemzeti Kormány megalakulása, 1956. okt. 27., Szolnoki felhivás, 1956. nov. 4., A Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány tagjainak eskütétele illetve munkára való felhivása, Felhivás a budapesti üzemek munkástanácsaihoz, igazgatóihoz, mérnökeihez, technikusaihoz, és művezetőihez, Tiszti Nyilatkozat, a karhatalom felhivásai, a szovjet katonai parancsnok felhivásai. Újságcikk részleteket állitottunk ki a különböző állásfoglalásokról: pl. az MSZMP 1956. dec. 8-i elemzését az Őszi eseményekről a Népszabadságban, illetve felhivását a baráti országok kormányaüioz (Népszabadság, 1956. nov. 5.), az ekkor hozott rendeletekből válogattunk részleteket, melyek a közállapotok javitására szolgáltak. Mindezek bizonyitják a mielőbbi talpraállás ösztönzését, a gyors helyreállítás, a javítani akarás szándékát. Részletesebb bemutatás lehetőségét nyújtották a Levéltár birtokában levő kerületi és fővárosi Tanács VB és TÜK iratok, melyek révén alaposabb elemzésben kaphattunk információkat az egyes kerületek és a főváros kárairól, azok helyreállitásáról illetve az erre hozott határozatokról, a kerületi tanácsok helyreállitási munkájáról, melyet az élet normalizálódása érdekében indítottak. (Ezen tárlókban eredeti sajtóanyagok bemutatására is módunk volt.) Az ellenforradalom leverése utáni időszakból a konszolidáció fő állomásai szerepeltek kiállításunkban. A helyreállítás eseményeit követve - a tanácsok további munkájának középpontba helyezésével - elemeztük az ekkor hozott intézkedéseket, melyek főleg az egészségügy, lakás- és általános közállapotokra vonatkoznak. (Ezek részletszerü kiállítását alkalmaztuk.) A helyreállítás idézett akciói, a széles népi összefogás, a határozott pártirányítás jelzik a konszolidáció sikerességét. Bemutatjuk az első rendeletektől, felhívásoktól kezdve a törvénymódositásokig, párthatározatokig a belpolitikai élet jelentós történéseiből minden a korra jellemző eseményt (infrastrukturális eredmények, az MSZMP Ideiglenes KB 1957. febr. 26-i ülésének határozatai, az 1957 májusi országgyűlési ülésszak eseményei, az MSZMP országos értekezlete a Parlamentben 1957. jún. 27-29., az MSZMP VII. kongresszusa, 1959. nov. 30-dec. 5., az MSZMP KB határozata a személyi kultusz éveiben a munkásmozgalmi emberek ellen indított törvény sértési perek lezárásáról, 1962. jún. 14-16., az MSZMP VIII. kongresszusa, 1962. nov. 20-24.) A konszolidáció folyamatának összegzéseként az 1962-es határozatokkal demonstráltuk ennek eredményességét. (Természetesen erős szelekcióra kényszerültünk a dokumentumok kiválasztásában. 6 ) A kiállitás megrendezése, kivitelezése mindannyiunk számára különös, speciális munkát jelentett, s úgy érezzük, hogy ezzel levéltárunk hozzájárult az 1956-os események többoldalú megvilágításához. A jövőben is szívesen és úgy érezzük, indokoltan várjuk a hasonló feladatokat .
