Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’88 (Budapest, 1988)

III. Levéltári munka - Pesti Lászlóné: A fővárosi levéltári könyvkötészet kialakulása és másfél évtizedes tevékenysége

A könyvkötészeti munkálatok beindítása A fokozottabb könyvkötészeti tevékenység felvételére már 1973-ban szerződéssel felvettünk egy könyvkötő szakmunkást, aki a városházi reprográfiai műhelyben kapott - igen szűkös - munkaterületet. Néhány hónap múltán a dolgozó kilépett. Sikeresebbnek bizonyult az 1976-os inditás. Egyelőre egy szakképzett, de levéltári tájékozottsággal nem rendelkező dolgozót sikerült beállítanunk ugyancsak a reprográfiai műhely keretei között. A levéltár első, státusra kinevezett könyvkötészeti dolgozója a rokonintézményekben folytatott tapasztalatcseréket követően nemcsak a feudáliskori iratanyagban lévő, erősen megrongálódott könyvek kötéselőkészitési munkáit végezte, hanem közreműködött a létesítendő műhely gépi- és eszközszükségletének felmérésében. Önállóan kezdeményezte és bonyolította a gépmegrendeléseket és beszerzéseket is. Munkája nyomán lehetővé vált a Heinrich utcai részlegben a kötészet céljára kijelölt helyiségek speciális tervezése és kivitelezése - pl. gépalapzatok képzése, villanyszerelési megoldások kimunkálása - ami által lehetővé vált az épület átvételét követően a folyamatos szakmai munka beindítása. Mindenesetre az 1976. évi iratvédelmi munkajelentésben a fentieken túl 40 kötet újrakötéséről is beszámolhatott az újonnan szervezett V. Iratvédelmi osztály a levéltár vezetésének, - a kezdés tehát eredményesnek volt mondható. 1977-ben a Heinrich utcai új részleg átadásával, az iratvédelmi műhelyek beindításával - ez évben 3 műhely működött folyamatosan: a reprográfiai, a könyvkötészeti és az újonnal felállított mikrofilm műhelyek, mig a restauráló műhely felállításának előmunkálatai megkezdődtek - a levéltár technikaiiratvédelmi fejlesztésének első szakasza befejeződött. A pótolhatatlan, értékes Budapest-történeti forrásanyag őrzésének, gondozásának feltételei alapvetően megjavultak. Az Iratvédelmi munkák technikai-területi tényezői rendelkezésre álltak. Sürgető szükségként jelentkezett a műhelyek személyi állományának feltöltési igénye. Felméréseink szerűit 3-3 fő foglalkoztatása volt biztositható a könyvkötészeti-, a mikrofilm- és a restauráló műhelyekben, 2 fő a reprográfiában. 1977-ben egyelőre 1 könyvkötészeti szakmunkás beállítására nyílt lehetőség, de a levéltár vezetése - az iratanyag védelmének intenzivebbé tétele és a halaszthatatlan tennivalók láttán - ugy döntött, hogy az elkövetkező évek létszámfejlesztésének zömét az iratvédelmi műhelyek létszámának feltöltésére forditja. A könyvkötészeti műhely A könyvkötészeti műhely 1976 októberében kezdte meg üzemelését a Heinrich utcában, igaz, nem az eredetileg részére kijelölt 3 helyiségben. Ezekbe csak 1978 nyarán költözhetett be, jóllehet a legfontosabb kötészeti gépek az eredetileg kijelölt helyen kerültek felállításra. Megtörtént a kötészet feladatainak pontosítása és véglegesítése. Ezek szerint a kötészet elsősorban az iratanyagban lévő és megrongálódott segédkönyvek, lajstromok, összefűzött jegyzőkönyvek és házi előállítású kiadványok kötését végzi. Itt emlitem meg, hogy e feladatcsoport végzését csak részben sikerült megvalósítani, mivel egyes speciális gépek beszerzése elmaradt, másrészt az iratvédelmi jellegű kötésekre való nagyobb kapacitás biztositása céljából a saját előállitású kiadványok kötési munkáit külső vállalkozóknak adtuk ki. A könyvtári-, anyaköny-