Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’88 (Budapest, 1988)

II. Visszaemlékezések - Részletek Kertész István visszaemlékezéseiből

ÖNÉLETRAJZ Dunaföldváron születtem 1911. dec. 28-án, ugyanott végeztem a polgári iskola négy osztályát. Apám mészáros volt, anyám fehérnemű varrónő. Két testvérem volt, öcsém szűcs mesterséget tanult, húgom női kalapos és szűcs lett. 1925. szeptemberében kerültem fel Budapestre villanyszerelő tanoncnak, de miután még nem töltöttem be a 14. életévemet nem szerződtettek le, csak 1926. január elsejei dátummal, igy 1929. januárjában szabadultam fel Feik Ödön villanyszerelő mesternél és lettem villanyszerelősegéd. Még ez évben elkerültem Szabó Frigyes mérnök-villanyszerelő és műszerész mesterhez dolgozni. Akkor épült az albertfalvai "tisztviselőtelep", annak egy utcájában (25 lakás) dolgoztam, mint villanyszerelő, annak befejezéséig. Utána bekerültem a műszerész műhelybe az akkori Berlini tér egyik házába, ahol a hires Ilkovics Büfé volt, annak a II. emeletén volt a műhely. Itt dolgoztam 1933-ig. A műhely ablaka a Váci út, Nyugati Pályaudvarra nyilott. Itt voltam 1930. szept. 1-én is. Az ablakból néztük a hires tüntetést, a vonuló tömeget, amely jött a Váci úton és ment a Teréz körút - Andrássy út Városliget felé. Ez óriási hatást tett ránk fiatalokra, akik ott a műhelyben dolgoztak. Amikor a tömeg elvonult mi is abbahagytuk a munkát és mentünk utánuk. Utunk a Teréz körútAndrássy út-Sziv u.-Damjanich utcán át vezetett. Rendkivül nagy volt a rendőri készültség, igy nem csoportban - (6-8-an lehettünk) - hanem kettesével mentünk néhány lépéssel lemaradva egymástól. A Damjanich u. 33. sz. előtt a rendőrök az egyik fiút közülünk Baumgartner Lipótot - bevitték a kapu alá. Ott nagyon összeverték. A fején kb. egy tiz centis kardvágással bevitték a mentőkkel a kórházba. Néhány heti kezelés után jött vissza dolgozni. Ez volt az első nagy személyes benyomásom, ami a munkásság harcai irányába keltették fel a figyelmemet. 1933. tavaszán beléptem a Munkás Testedző Egyesületbe (MTE), ahol már rendszeresen politizáltunk, sportoltunk - túrákon vettem részt. A Gödi Fészek-ben volt egy saját készitésü faládákból épült "házam", ahová tavasztól őszig jártam. Ősztől tavaszig gyalog-és sitúrák voltak a program. Ez hosszú éveken keresztül igy ment. 1934-től az SZDP VII. kerületi szervezetének lettem tagja. 1933-39-ig a Müller M. Jenő és társa villanyszerelő cégnél dolgoztam, mint szerelő, ez a szakma egyik nagy vállalata volt. Az 1929-33-as világválság utáni fellendülés Budapesten is az építkezések fellendülésével járt - lakóházak, gyárak épitése, meglévő gyárak korszerüsitése, stb., kezdődött meg. Az új Lipót-város lakásépítkezésein, gyárakban - vidéken is - dolgoztam, mint villanyszerelő. 1939. augusztusában kerültem a Budafoki Zománcedény Fémáru és Elektromos Gyárba dolgozni - ez korábban "Hajós és Szántó" nagy cég volt. Később az Agrolux Elektromos Gyár, ma Világítástechnikai Vállalat néven működik. 1940-ben munkaszolgálatra vonultam be, Erdélybe kerültem. 1941-ben mentem vissza a gyárba és 1942 őszétől újból munkaszolgálatra hivtak be. A keleti frontra kerültem. Sztárij-Oszkol volt a legtávolabbi hely, ameddig eljutottam, ez a voronyezsi front hadtápja volt. 1944 novemberében megszöktem, Budapesten ért a felszabadulás, igen nehéz körülmények között. 1945 januárjában visszamentem a gyárba "dolgozni", ami a harci cselekmények következtében nagyon megsérült. Először ennek rendbehozásán dolgoztunk úgy, hogy hetekig haza sem mentünk, ott laktunk a gyár pincéjében. A termelő munka 1945 második félévében indult meg, addigra a létszám is emelkedett, a gépeket üzembe állítottuk, a megmaradt anyag és félkésztermékekből elkezdtük a termelést. Én az árammérő - villanyóra - részlegben dolgoztam, ahol s. művezető, majd művezető lettem és titkára a gyári SZDP szervezetnek. Már 194F végén 46 elején elkezdtük a magunk módján a tervgazdálkodás előkészítését. Gépi kapacitás felmérése, azok összehangolása, termelés "szervezés", stb. A tervtörvény megjelenésekor 1947 közepén a mi gyári tervünk kb. 50-60%-ban készen volt. Ezekbe a munkákba sok fiatalt vontunk be, akiket lelkesíteni tudtunk erre a munkára. A gyárban voltam faliújság felelős, az "Agrolux Hangja" cimü újság szerkesztője, tervmegbizott helyettes, stb. 1948. márciusában lettem az SZDP, majd a MDP XIV. kerületi titkára. Ez akkor igen szines, érdekes munka volt. 1952. jan.iirjában a BPB osztályvezetője lettem. Az 1956. okt. 23-30-a közötti időszakban a Köztársaság téri Pártházban voltam, annak a fegyveres ellenforradalmi erők által történt elfoglalásáig. Novembertől újra a pártban dolgoztam. 1957. novemberében - amikor a BPB a ház újjáépítése után visszaköltözött a Köztársaság térre az ottani pártalapszervezet titkára lettem.