Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’88 (Budapest, 1988)

II. Visszaemlékezések - Részletek Kertész István visszaemlékezéseiből

vékenységet lehetett gazdaságosan és nyereségen is folytatni. Az idők során nálunk is sok változás, előrelépés történt ezen a téren, de nem elég - főleg ami a munka szervezettségét illeti. Ma már költségtéritést kapnak a bedolgo­zók a gép és villany használatáért. Ha kell gépet, esetleg célgépet, egyszerű termelési eszközöket is adnak a bedolgozónak a vállalatnál. Kísérletek folytak és folynak az anyag és készmunka gépkocsival való oda és visszaszállítására. Más próbálkozások is vannak a munka könnyítésére, de úgy érzem, hogy még sok a tennivaló e téren. Ez a tevékenység nagy gondosságot, sokszor nagyobb szervezettséget igényel, mint a benti munka. A módszer jó, gazdaságosan kell folytatni és megfelelő rangra kell emelni. Jelentősége egyre növekszik a szűkös gazdasági körülmények miatt és azért is, mert az emberi átlagéletkor kitolódott. Nagyon sok olyan nyugdijas szakmunkás van, aki gyárban nem, de otthon szivesen dolgozik tovább. Jelentősége van ennek úgy is, hogy az élet­kor kitolódása miatt mind több ember szorul otthoni gondozásra. Ez köny­nyebben megoldhatóvá válik, ha a gondozó családtag megfelelő otthoni munká­hoz, keresethez jut. A bedolgozói munkának más emberi, társadalmi oldala is van, ami szin­tén nem elhanyagolható. Az az ember, aki dolgozik, termel, új értéket hoz létre, társadalmilag hasznos, rangja van még akkor is, ha ezt nem mondják ki. Emeli ez a rangot, hogy kevéssé van rászorulva a családra, ami a saját eltartását illeti, de nem ritka az az eset, hogy éppen az ő keresete járul hozzá a család jobb megélhetéséhez. Ezen túl az idős ember idejének egy ré­szét hasznos munkával tölti, a munkától függően emberekkel találkozik, kap­csolatai vannak. Ugy gondolom, hogy a bedolgozói munkát gazdaságilag hasz­nos tevékenységként, társadalmi szempontból is komplexen kell kezelnünk, és értékelnünk, hogy megfelelő emberi, társadalmi rangra emelve betölthesse hasznos funkcióját. Más vállalatoknál, más természetű munkáknál is voltak próbálkozások bedolgozók és nyugdijasok foglalkoztatására. Pl. a javitó vállalatoktól nyug­díjba ment villany- vagy vizvezetékszerelő szakmunkásoknál. Ez úgy történt, hogy a javítást igénylő megrendelők címeit telefonon, vagy más módon eljut­tatták hozzájuk, ők a munkát a helyszínen elvégezték. Ha kellett egy"kapcso­ló, vagy vízcsap, azt az üzletben megvették és beszerelték. Megtanították őket számlázni és igy végezték a dolgukat, bizonyos időközönként elszámoltak úgy, hogy az általuk végzett munka ellenértékének nagyobbik része munkabér cimén náluk maradt. Az elgondolás jó, megfelelő szervezettséggel végezhető, fej­leszthető. A Fővárosi Talaj erőgazdálkodás i és Értékesítő V, a korábbi Szervestrá­gyagyüjtő. Fő tevékenysége: Budapest nem csatornázott területein, a külső ke­rületekben az emésztőgödrök tisztítása, az ott összegyűlt fekália elszállitása, kezelése és szervestrágyaként való értékesítése a mezőgazdaság és a háziker­tek számára. A gödrök tisztítása az első időben ingyenes volt, majd ez megváltozott. A tisztítás céljára megfelelő szlppantókocsik álltak a vállalat rendelkezésére. Feladatához tartozott az is, hogy a Budapest régi határában, a mai XVIII. ker.-ben az évtizedekig oda összehordott házi szemetet hasznosítsa. Ez ott egy nagy hegy volt, amit Cséri-telepnek neveztek. A Cséri-féle vállalkozás gyűjtötte össze Budapesten századunk első éveiig a szemetet. Bárczy István 5 polgármestersége éveiben ezt a vállalatot vonták elsőként - községesités for­májában - fővárosi tulajdonba és irányítás alá. Ezt a hegyet kezdték el bon-

Next

/
Thumbnails
Contents