Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’88 (Budapest, 1988)
II. Visszaemlékezések - Részletek Kertész István visszaemlékezéseiből
A tanácsok működésének első évtizedének végére az ipar területén öt iparági tröszt, hatvan vállalattal és két közvetlen nagyvállalat - a Nyomdaipari V. és a Patyolat - tartozott a fővárosi tanács Ipari Osztályához. Ezekben az években zajlott le a vállalatoknak a kerületi tanácsok felügyelete alól történő kivonása. Korábban a kézműipari vállalatok, vegyesipari javitó vállalatok, stb. a kerületi tanácsokhoz tartoztak. Ebben a felállásban 1960-ban a termelő és szolgáltató vállalatok teljesitménye megközelítette a 3,5 milliárd Ft-ot, a lakossági szolgáltatások értéke 193 millió Ft volt, az összes termelés 5,5%-a. 1959. márc. 1-ével neveztek ki a Fővárosi Tanács Ipari Osztályára, majd később Főosztályára vezetőnek. Akkor 47 éves voltam és egy évvel korábban szerzett villamosmérnöki diploma volt a kezemben. Ez utóbbi nagyon jó szolgálatot tett munkám során. Az egyetemen tanultak nagyon bővitették műszaki ismereteimet, de nem elhanyagolható az a tény sem, tudták, hogy mérnöki diplomám van, igy nemigen próbáltak műszaki témákban "átverni". Nagyon nehezen vállaltam el ezt a beosztást. Szerettem régi munkahelyemet, ismertem és szerettem az ott dolgozó embereket, mégsem volt más választásom. Kelen Béla 2 mondta egyik beszélgetésünk alkalmával - akkor ő a Budapesti Pártbizottság egyik titkára volt - "a párt gazdálkodik a kádereivel, te pedi;> gszdá; :viás alá vont anvag vagy." Uj beosztásom elfoglalása után néhány hónappal találkoztam Borka Attilával, aki szintén titkára volt a Budapesti Pártbizottságnak, ő is sokat beszélt nekem arról, hogy el kell vállalnom a tanács Ipari Osztályának vezetését. Mondtam neki, hogy az eddigi tapasztalataim szetin sokkal rosszabb a helyzet, mint ahogy ti nekem elmondtátok. "Te bolond ha mi mindazt elmondjuk neked, akkor tfeged hat lóval rem lehetett volna oda vontatni"- mondta. A párt Politikai Bizottsága 195^-ban foglalkozott a Fővárosi Tanács munkájával, határozatot hozott annak megjavítására és vezető kádereinek megerőtSsére Én is ennek a határozatnak kapcsán kerültem a Fővárosi Tanácshoz. kz Ipari Osztályon rendkívül nehéz, zavaros volt a helyzet. Az osztály korábV vezetőjét odakerülésem előtt leváltották. Az osztály ideiglenes vezetésével Dim a kinevezett helyettesek egyikét a főmérnököt, vagy a közgazdasági helye test cizták meg, hanem a főmérnök beosztctr csoportvezetőjét, aki szerény képességű ember volt, s nem bizonyult alkalmainak e funkció ellátására. Hyen fejre., llitott helyzet - és sck egyéb körülmény - általános bizalmatlanságot teremtett az ipari Osztályon, de ez volt a jellemző az egész tanácsi apparátusra L , mert az 1958-as tanácsi választást követően a felső vezetésben jelentős személycserék történtek és erre az 'dőre még nem alakulhatott ki az egységes vezetési koncepció, vezetési rendszer. Bonyolította a helyzetet, hogy ekkor rendőrségi vizsgálat folyt a Fővárosi és az V. kerületi Tanácsoknál a helyiséggazdálkodás és a magánkisipari engedélyek kiadása körüli visszaélések miatt. Rövid időn belül az Ipari Osztályon letartóztatták a kisipari csoport volt vezetőjét, az Ipari Osztály volt párttitkárát, majd valamivel később még egy főelőadót is. Ok társaikkal együtt bíróság elé kerültek, a helyiséggazdálkodási csoport és az V. ker. Tanács Ipari Osztályának vezetőjével együtt. Az itt leírtak és több más tényező nagyon megnehezítették a helyzetemet azért is, mert az államigazgatási munkában nem voltak kellő ismereteim, anDak ellenére, hogy 1950 óta tagja voltam a Fővárosi Tanács testületének és 1950-54 között a XIV. ker. Tanácsnak, ahol két éven keresztül tagja voltam a Végrehajtó Bizottságnak is. Az Ipari Osztályon bizalmatlansággal fogadtak.
