Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’88 (Budapest, 1988)

II. Visszaemlékezések - Szemelvények Suhajda József visszaemlékezéseiből

Török Júlia (1910-1971) Fazekas Ferencné, varrónő, újságiró, 1943-ban a Békepárt tagja. A felszabadulás után a szociáldemokrata nőmozgalom vezetője, 1948-tól az MNDSZ főtitkárhelyettese lett. 1948-56 között a Népszava, 1957-től a Magyar Nemzet munkatársa. 15. Marosán György (1908-) sütősegéd, politikus. 1923 óta vesz részt a szakszervezeti mozgalomban. 1927 óta tagja az SZDP-nek. 1939-től az élelmezési munkások országos szövetségének főtitkára. 1943-tól az SZDP titkára. 1945-48ig az SZDP főtitkárhelyettese, a párt balszárnyának vezéralakja. Jelentős szerepe van a két munkáspárt egyesitésében. 1948-tól az MDP KV főtitkárhelyettese, a nagy-Bp-i Pártbizottság titkárhelyettese. 1949-től 1950-ig könnyűipari miniszter, 1950-ben koholt vádak alapján letartóztatják. 1956-ban rehabilitálják. 1956. júl.-tói okt.-ig az MDP KV i PB titkár, a Miniszter Tanács elnökhelyettese. 1956. novemberében jelentős szerepe van a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakitásában. 1956-62-ig az MSZMP KB és PB tagja. 1956-tól 59-ig államminiszter, az MSZMP Bp-i bizottságának első titkára. 196062-ig az Elnöki Tanács titkára. 1962-ben lemond tisztségeiről, visszahívják a PB-ből, kizárják a KB-ból, 1965-ben kilép a pártból, 1972-ben kérésére visszaveszik. Jelenleg nyugdijas. 16. Babies Antal dr. (1902-) Kossuth dijas sebész-urológus, 1950-től az MTA tagja. Az Urológiai Klinika igazgatója, tanszékvezető egyetemi tanár. Gegesi Kis Pál dr. (1900-) Kossuth-dijas gyermekorvos, klinikaigazgató, tanszékvezető egyetemi tanár. 17. Rózsa László (1923-) újságiró, 1950-60 között a Néphadsereg c. lap főszerkesztő-helyettese, 1960-tól a Népszabadság főmunkatársa. Kukk György (-) újságiró, a Magyar Televízió Hiradó szerkesztője. Laczkó Miklós (-) történész. 18. Földes László (1914-) asztalossegéd, 1937-től a KMP tagja, 1944-ben az újpesti partizánegység vezetője. 1945-ben az újpesti MKP titkára, 1946-tól a Budapesti Pártbizottság osztályvezetője, 1948-tól az MDP KV osztályvezetőhelyettese. A HUNGEXPO vezérigazgatója. 19. Almásy Ferenc (1919-) vasesztergályos, 1948-tól az Ikarus gyár MDP-titkára, 1949-ben mátyásföldi párttitkár, 1950-től a XVI. ker. Pártbizottság titkára. Szabadi István (1921-1978) 1945-49 között az MKP (MDP) rákosszentmihályi szervezete vezetőségi tagja, majd titkára. 1949-től a rákospalotai (XV. ker.) Pártbizottság titkára, később a XVI. ker. Tanács elnökhelyettese. Hlavács József (1902-1978) textil munkás, rendőrtiszt. A felszabadulás után az MKP (MDP) rákosszentmihályi vezetőségének tagja. Gattyán Márton (1900-1969) kőmüvessegéd, 1919 óta KMP tag. A felszabadulás után az MKP rákosszentmihályi szervezetének titkára, később vállalati igazgató. Mázi József (1902-) 1929-től a KMP tagja, 1945 után a sashalmi pártszervezet titkára, 1948-tól BM dolgozó. 20. Hárs István (1924-) 1945-54 között az MKP (MDP) budapesti, majd központi apparátusában dolgozott, 1954-56-ban belügyminiszterhelyettes. 1959-től az MRT elnökhelyettese, 1974-től elnöke. Cservenka Ferencné (1918-) munkás, 1935-től KMP tag. A felszabadulás után az MKP újpesti szervezetének agip-prop titkára, később a Pest megyei Pártbizottság első titkára, az országgyűlés alelnöke. Lajtai Vera (1921-) politikus, közgazdász, 1949-től pártfőiskolai tanár, 1960-tól a Pártélet főszerkesztője. 21. Hidas István (1918-) politikus. Hegedűs Andrással egy időben 1951-ben kerül a KV-be és lesz a PB póttagja. Beválasztják a 11 tagú Szervező Bizottság tagjai közé. 1952-től 1956-ig Miniszterelnök-helyettes. 1954-ben Vegyipari és Energiaügyi miniszter. 1956. után nem tölt be jelentős politikai funkciót. Jelenleg nyugdijas. 22. Gerő Ernő (1898 - 1980) közgazdász, politikus. 1919-től tagja a Kommunista Pártnak. 1919-ben a Tanácsköztársaság bukása után Bécsbe emigrál. 1922-ben illegális pártmunkára Magyarországra küldik. Lebukik és 15 évi börtönbüntetést kap. 1924-ben a Szovjetunió diplomáciai úton kiszabadítja. A Kommunista Internacionálé munkatársaként dolgozik Moszkvában, Franciaországban, Belgiumban és Spanyolországban. Camerad Pedro néven vesz részt a spanyol polgárháborúban. A 30-as évek végétől ismét a Szovjetunióban dolgozik. A II. világháború alatt részt vesz a