Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’88 (Budapest, 1988)

II. Visszaemlékezések - Szemelvények Suhajda József visszaemlékezéseiből

2. Dabronaki Gyula dr. (1916-) sütőmunkás, jogász. 1945-től az MSZDP VIII. ker.-i szervezetének titkára, 1947-től a párt Budapesti VB tagja. Tagja volt az MDP (MSZMP) Központi Vezetőségének is. A KNEB nyugdijas elnöke. 3. Lakatos Imre dr. (1908-1978) cipészsegéd, jogász. 1945-től az MSZDP egyik VIII. ker.-i titkára, 1945-49 között a ker. elöljárója. Később a Fővárosi Tervhivatal helyettes vezetője. Nyugdíjazása előtt a Minisztertanács Tanács Hivatalában volt főosztályvezető-helyettes . 4. Kovács Pál (1908-1973) szabósegéd, politikus. 1925. óta vesz részt a munkásmozgalomban. 1934. óta tagja az SZDP-nek. 1945-től az MKP, 1948-tól az MDP, 1956-tól az MSZMP tagja. 1945. előtt az SZDP VIII. ker.-i szervezetének ellenőrző bizottsági tagja. 1945-49 között a VIII. ker.-i Elöljáróság helyettes vezetője, majd pénzügyminisztériumi főosztályvezető. 1947-ben a VAOSZ KV tagja. 1949-ben a Fővárosi Törvényhatósági Bizottság tagja. Halála előtt a Fővárosi Tanács nyugalmazott elnökhelyettese. 5. Zsadányi József (1909-) cipészsegéd, 1934-től KMP tag, a felszabadulás után pártmunkás. Nyugdijas vállalati igazgató. 6. Vas Zoltán (1903-1983) iró, politikus. 1919-től kommunista. A Horty-rendszerben 16 évet töltött börtönben. 1944-ben Rákosival együtt cseréli ki a szovjet kormány. 1945-től a kommunista párt Moszkvából érkező vezetői közé tartozik. Közellátási kormánybiztos, budapesti polgármester, a Gazdasági Főtanács titkára, majd a tervhivatal elnöke. Sokat tesz a háborús pusztítás sújtotta Budapest helyreállításáért. 1951-ben kizárják a PB-ből. 1951. és '56. között gazdasági vonalon vidéken, Baranya megyében tevékenykedik. 1956ban Nagy Imrével együtt Romániába deportálják, a perből kimarad. Hazatérése után visszavonul, írással foglalkozik. 7. Központi Lakáshivatali Döntőbizottság: a fővárosi lakásügyeket másodfokon intéző hivatal. 1947-ben pl. hat ilyen döntőbizottság működött. Döntései ellen fellebbezni nem lehetett. 8. Beér János (1905 - 1966) jogász, egyetemi tanár, állam és jogtudományi doktor. 1945-től tagja az MKP-nak, majd 1948-tól az MDP-nek. 1945. és 48 között Fővárosi Tiszti Főügyész. BM főosztályvezető, tanszékvezető egyetemi tanár az ELTE-n. 1945től 48-ig városházi MKP titkár, a Törvényhatósági Csoport elnökségi tagja, a NagyBp-i PB tagja. 1949-től a BM MDP szervezetének elnöke. 9. Ambrózy Kálmán dr. (1897-1952) jogász, 1921-től állott a főváros szolgálatában különféle posztokon. 1945-ben a polgármesteri hivatal vezetőjeként vett részt a közigazgatás újjászervezésében. 1946-tól az I. (elnöki) ügyosztály vezetője volt. 10. Beliczay Imre dr. (1886-1952) fővárosi tanácsnok 1938 óta. Volt a VIII. ker. elöljárója, az ipari és kereskedelmi osztály vezetője. 1939-50 között a pénzügyi osztályt vezette. 11. Dienes László dr. (1889-1953) szociológus, iró. A KMP alapító tagja, a Tanácsköztársaság idején fővárosi népbiztos, a könyvtárügyek országos vezetője. Emigrációban élt, 1926-29-ben a Korunk szerkesztője. 1931-45 között a Szovjetunióban dolgozott, 1946-tól a Fővárosi Könyvtár igazgatója. 1948 végétől a budapesti egyetem jogi karán tanszékvezető egyetemi tanár. 12. Szoboszlay Ferenc dr. (1912-) tanitó, jogász, 1941-től dolgozott a főváros közoktatásügyi ügyosztályon, 1945-50-ben ennek vezetője a tanácsnoki rangban. Ma a Tanért osztályvezetője. 13. Révész Ferenc (1912-) magántisztviselő, 1945-48-ban az MSZDP Országos Vezetőségének és a Fővárosi VB-nek tagja, a párt központi oktatási osztályának vezetője. 1956-tól a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár igazgatója. 1970-től az MSZMP KB tagja. Vágvölgyi Tibor (1911-) tisztviselő, a felszabadulás után az MSZDP oktatási titkára, majd fővárosi VB titkára. 1948-tól az MDP KV tagja, a Munkásmozgalmi Intézet igazgatóhelyettese. Később vállalati igazgató. Tausz János (1911-) magántisztviselő, 1945-től az MSZDP országos vezetőségének tagja, 1948-től az MDP KV tagja. 1950-56 között belkereskedelmi államtitkár, majd miniszterhelyettes. 1956-tól 1966-ig belkereskedelmi miniszter, majd az IBUSZ vezérigazgatója. 14. Schiff Rezső (1873-1951) szabósegéd. 1890-tol az MSZDP tagja, 1900-ban a II. Internacionálé párizsi kongresszusán a párt képviselője, 1919-ben politikai biztos. A felszabadulás után résztvett a népbiróság munkájában, 1948-tól a VIR. ker.-i MDP elnöke lett. Bauer Béla (1879-1977) aranymüvessegéd, pártalkalmazott, 1927-től MSZDP-tag, hosszú időn keresztül a VM. ker.-i pártszervezet VB tagja.