Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’88 (Budapest, 1988)

I. Tanulmányok - Varga J. János: Buda visszafoglalása és az újjáépítés kezdete

tenni az áthaladásra: a belsejét földdel és kövekkel töltötték fel, a tetején hatalmas gerendákat fektettek át. Innen kell majd a katonáknak a kettó's fal között húzódó árkot, a cölöpsort és a második falat leküzdeniük. A munkások mintegy harminc méternyire dolgoztak a második fal mögött meghúzódó védőktől, akik fedezékeikből kényelmesen lőhettek a merész vállalkozás résztvevőit. Az áthidalás nagy vér áldoz átokkal aug. 27-re mégis elkészült. A hónap utolsó hete a palotai oldalon is elkeseredett küzdelmet hozott. A bajor választófejedelem és Badeni Lajos aug. 22-én három rohamoszlopot inditott a palota ellen. A bal oldali egység a lőtt réseken át betört a zárt udvarba, sőt egy kisebb csoportnak az István-toronyba is sikerült behatolnia. Négy nap múlva ugyan egy erős ellentámadással kiverték Őket a toronyból és környékéről, de azután olyan ágyútűz alá vették a palota déli végét, hogy a rommá lőtt toronyban és annak környékén ismét befészkelték magukat a választófejedelem emberei. Aug. 29-én tehát Miksa Emánuel csapatai birtokukban tartották a Nagyrondellát, a palota déli végét, a zárt udvart és az István-tornyot. Ugyanaz nap hajnalban 3000 lóra ültetett janicsár tűnik fel Óbuda mellett a Duna-parton, és a Viziváros felé nyargalnak. Mindegyik zsebében 20 tallér előlegezett jutalom és irás arról, hogyha bejutnak a várba, akkor életfogytig napi 20 ászpernyi zsoldot kapnak. (Az élelem mellett egy török közkatona naponta 3 ászpert kapott, 1 ászperért például másfél font kenyeret vagy fél font húst vásárolhatott).

36 D'Asti ezredes, a vizivárosi védővonal parancsnoka gyilkos sortűzzel fogadja őket, mire a törökök a külváros fala mellett északnyugatnak iramodnak. A Bécsi-kapunál sem sikerül áttörniük, ezért a Városmajor felé fordulnak, hogy elérjék a Fehérvári-kaput. A kapu előtti széles mezőt azonban egymásba tolt szekerekkel torlaszolták el, keresztüljutni rajtuk lehetetlen. A janicsárok lovaikról leszállva próbálják szabaddá tenni az utat, miközben császári lovascsapatok törnek rájuk. Kegyetlen kézitusa támad, amelyben sok janicsár elesik, de Mercy generális is halálos sebet kap. A legjobbkor avatkozik a küzdelembe Pálffy Ferenc, aki akkor inditja öt századnyi lovasságát, amikor a Fehérvári-kapun egy század szpáhi vágtat ki, hogy egyesüljön a várba igyekvőkkel. A hirtelen jött oldaltámadás négy részre szakítja a janicsárok csapatát, s bármilyen sebesen is próbálnak menekülni, mindenütt utolérik őket a császáriak fegyverei. Abdurrahman ágyúi ezúttal némák maradnak a nyugati várfalon. Aug. 30-án Pest felől feltűnik Scherffenberg altábornagy erdélyi hadteste. Éppen a legjobbkor, Buda ostroma utolsó szakaszához közeledik. A harmadik általános rohamot előkészítő haditanácskozás úgy határozott, hogy Károly herceg frontján három oszlopban 6000 főnyi katonaság támad: a bal oszlop az Esztergomi-rondella és a Sziavusz pasa bástyája közötti fal résein, a középső a sarokrondeilán át, a jobb oszlop pedig a rondella mellett ledöntött nyugati fal résén keresztül tör a várba. Miksa Emánuel és Badeni Lajos 3000 embert vezet rohamra. A támadás időpontja: szept. 2-a, hétfő Az előkészületekről 40 nagy réstörő ágyú égzengető tüzelésével és a budaőrs feletti magaslatokra kiküldött fürge lovas csapatokkal terelik el a figyelmet, miközben a rohamra rendelt csapatok nagyobb feltűnés nélkül elfoglalják helyüket az ostromárkokban. Délután három óra tájban hirtelen elhallgatnak az ostromlövegek, és megszólal 6 rohamra hivó ágyú. A katonák fegyvert ragadva ugranak ki az árkokból, és megrohamozzák Buda falait.