Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’88 (Budapest, 1988)

I. Tanulmányok - Horváth András: Pest városa és az 1867-es királykoronázás

egy "Éljen a Király és a Királyné" szövegű kivilágított felirat lesz, úgy, hogy a tóban visszatükröződjék, "a tó körül három helyró'l pedig röppentyűk fognak a légbe eresztetni". Az ünnepély berekesztéseképp 10 óra felé a katonazenekarok zeneszóval fognak a városon keresztülvonulva hazaindulni. Pest városa gondoskodni fog a királyné számára egy méltó koronázási ajándékról: "egy Albach-féle "Szent hangzatok" cimü imakönyv ezüst szövetbe kötve és arany ékszerekkel kirakva Moser műegyetemi tanár rajzához képest Boldog Lajos könyvkötő' és Derkheimer pesti aranyműves által készíttessék. Ezen imakönyv úgy rajza, mind kivitelére nézve művészi leend, - előrészén középen kék zománclapon gyémántokból kirakatva a királyné névvonása, ezen fölül szintén gyémántokból a magyar korona, egyik oldalon aranyból verve a magyar nemzeti-, másik oldalán a városi cimer, alul pedig zománcból a királyné családi cimere lesz alkalmazva, az egész pedig szép arany kerettel, gyémánt, rubin és smaragdokkal kirakva van befoglalva, a könyv hátulsó részén* hasonló keret között egy tojásdad idomú lapon a koronázás napja lesz bevésve. A könyvben csak kőnyomata képek lesznek, hogy annál díszesebb legyen. Ezen imakönyv még a koronázás előtt volna O Felségének átnyújtandó, hogy evvel mehessen koronázás végett a templomba".

86 (A beszámoló végén kitűzött cél a királyi pár zsúfolt programja miatt egyébként nem valósulhatott meg.) Jún. 5-én kijelölték azt a 4 személyt is, akik a főpolgármesteren és a főbírón kivül Pest városát képviselni fogja: Simon Florent, Hayas Ignác, Kochmeister Frigyes és Beliczay Imre személyében.

87 Egyidejűleg értesítették a polgári közönséget, hogy mivel a koronázás napján délelőtt 10 órakor minden közlekedés megszűnik, helyeiket a tribünökön és az utcákon addig az időpontig feltétlenül foglalják el.

88 A koronázás napját illetően egyébként csak másnap döntött úgy az uralkodó, hogy az jún. 8-án legyen.

89 Noha a döntés csak két nappal a ceremónia előtt történt, a gondos előkészületek folytán ez nem jelentett problémát. A pestiek csak azt sajnálták, hogy a fáklyászene után a városligeti népünnepélyről is le kellett mondaniuk. Ferenc József kérésére ezt először csak jun. 10-ről 12-re helyezték

90

, azonban a családi gyász miatt - Mathild főhercegnő váratlanul meghalt

91 - végleg elmaradt. A mulatozásra váró pestiek legfeljebb a koronázási ebéddel egyidőben a budai Vérmezőn rendezett ökörsütésen kárpótolhatták magukat, ha vállalták, hogy az alkalmi zsúfolt hajóhidakon áttülekednek Budára. Érdemes megjegyezni, hogy Budának, amely pedig sokkal nagyobb múltú város volt mint Pest, mennyivel kisebb szerep jutott, annak ellenére, hogy maga a koronázás Budán volt, és természetesen a királyi család is a budai Várban lakott. Buda ekkorra már élettelen, elöregedett város volt a virágzó és rohamosan fejlődő Pesthez képest. Nem véletlen, hogy a pesti polgárok többsége ellenezte a Budával való egyesülést. Az állapotokra jellemző, hogy a korabeli sajtó is aránytalanul kis helyet ad a budai előkészületek ismertetésének. A "Vasárnapi Újság" például máj. 19-én csupán arról számol be Budával kapcsolatban, hogy az Albrecht út eleje és a Vizi-kapu előtti része országos költségen lesz diszitve. Leirja, hogy: "a császári gyermekek kedvéért gyermekünnepélyt rendeznek a Zugligetben." Az egy héttel későbbi szám is csak a Mátyás-templom és a helyőrségi templom diszitését irja le, amelyet aztán az esemény után egy héttel még bőbeszédűbben megismételt. A jun. 2-i szám irja: "Az Albrecht ut fordulópontján álló árboc egy nagyszerű sátornak fog támpontul szolgálni, amely az ott elkanyaruló utat fog-