Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’88 (Budapest, 1988)

I. Tanulmányok - Kresalek Gábor: Adalékok a magyarországi munkaversenyek kezdetéhez 1945-1948

ban idézett 1949es összefoglaló jelentés

106 arról számol be, hogy az élmunkások kijelölésébe az első versenyszakaszben nem vonták be a dolgozókat. Igy a dijazások nem hogy nem váltották ki a kellő hatást, hanem sokhelyütt egyenesen visszavetették a termelést. A második verseny során már változtattak ezen, a dijakra javasoltak személyét megvitatták a mühelyértekezleteken, érvényesült tehát a kiválasztásnál a dolgozók akarata is. A második versenyre a készpénzjutalom összege fejenként 1000 Ft-ra csökkent, emellé 500 Ft értékű ajándék járt. "Rá akarunk térni az ajándékok juttatására. Ezzel elejét vesszük annak, hogy mint a múltban, napok alatt elköltsék, esetleg eligyák a d-ijak összegét. Fokozottabb mértékben irányt veszünk arra, hogy a morális dijazásra térjünk át." - hangzott el 1948. jul. 11-i OMI versenytitkári értekezleten. 1(J7 "Morális díjazáson" azt értették, hogy a győztesek kitüntetéseket, zászlókat kapjanak. A második versenynél a pénzjutalmak és az egyéb juttatások keverését átmenetnek tekintették a régi és a következő díjazási forma között. Az anyagi érdekeltséget azonban a későbbi versenyek során sem lehetett teljesen kiküszöbölni. Ezek után lássuk most már a kulcskérdést, ki és milyen feltételek mellett lehetett élmunkás. "Az ujitók és az élmunkások a legkülönb tagjai a munkásosztálynak. Nem különbek, csak egy fokkal bátrabbak, vállalkozóbb kedvűek." - hangzott el egy bányászgyülésen. '08 A szénbányák munkaterve pontosan meghatározta, hogy mi kell ahhoz, hogy valaki élmunkássá válhasson: "Élmunkások lesznek azok, akik meghatározott feladatokat vállalnak, döntő mértékben hozzájárulnak e feladatok megvalósításához, akik az átlagteljesítményt tartósan meghaladják. (...) Az élmunkássá való minősítés társadalmi előnyöket biztosit."

109 A következő idézet arról tudósít, hogy milyen személyes tulajdonságok alapján válhatott valaki élmunkássá. "Az élmunkás a demokrácia élharcosa. Általában rendelkeznie kell mindazon személyes képességekkel és tulajdonságokkal, melyek a népi demokrácián túl, a szocializmus felépítéséhez szükségesek. Kötelessége ezért az élmunkásnak állandóan képezi, fejleszteni szakmai és politikai műveltségét. A képzettebb szaktársai, vagy felettesei, szakelőadások, szakkönyvek, rendelkezésére állnak minden élmunkásnak. A pártnapok, szemináriumok, pártkiadványok, a sajtó, a rádió, a haladó szellemű filmek, színdarabok alkalmasak arra, hogy politikai szinvonalat emeljék, ezeket igénybe kell, hogy vegye.

M11

o Az egyik jegyzőkönyv megmeliti, hogy bárki lehet élmunkás, de természetesen előnyben kell részesíteni a munkásosztály demokratikus gondolkodású tagjait. Nem volt elég az élmunkássá váláshoz az élmunkás listára való felkerülés sem. Az Albart

111 üzem jegyzőkönyve szerint a versenytitkár bejelentette, hogy oda nem valók is felkerültek a listára. "L. M. elrontott egy munkát és ahelyett, hogy ezt férfiasan bevallotta volna, kijavította a rendelési lapot, és ezzel azon túl, hogy kárt okozott a vállalatnak, gyártási üzemzavart idézett elő. E.I-t demokrácia ellenes kijelentéseiért az MDP-ből kizárták és ezen kivül italosság miatt munkahelyén két izben nem jelent meg." Természetesen mindkettőjük nevét kihúzták a listáról, és helyükre két új nevet vettek be. Az élmunkás cim és az igazolvány egy évre szólt. Ha valakinek visszaesett a teljesítménye, elvesztette címét. A jelvényt megtarthatta, de a kedvezményeket biztosító igazolványt vissza kellett adnia. Nagyon súlyos esetekben a cim azonnal visszavehető volt. Ha valaki a következő versenyszakaszban is kiemelkedő munkát végzett, természetesen élmunkás maradhatott. Mindez azért vetődött fel, mert az első kitüntetések során - utólagos megítélés szerint - sokan érdemtelenül