Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’88 (Budapest, 1988)

I. Tanulmányok - Kresalek Gábor: Adalékok a magyarországi munkaversenyek kezdetéhez 1945-1948

több élmunkás, mint idén! Nem akadályozhat meg ebben bennünket sem a jobboldal, sem a fekete reakció!". A vegyipari szakszervezetek versenytitkári értekezletén a brigádmozgalommal kapcsolatban a következők hangzottak el:

8: "A brigádmozgalom az eddigi munkaversenymozgalmat azzal fejleszti, hogy e

gy~

e

gy konkrét termelési feladatot kollektiv munkával old meg." A brigád mibenlétét sokan nem értették. A fogalom definíciójára több kísérlet született, ezek lényegét fogalmazza meg a következő jegyzőkönyv idézet:

83 "Nem brigád az, mely csak általánosságokat vállal. A brigádmozgalom nem veszélyezteti senkinek sem az egyéni normateljesitményét. A brigádon belül még nagyobb esély és lehetőség van a kiváló egyéni munka kikristályosodására." Tehát a munkacsoportokat a brigádoktól a konkrét vállalás és az egymásért érzett felelősség különbözteti meg. Egy - már 1949-ben készült az előző évi versenyeket értékelő - jelentés brigádmozgalomra vonatkozó részében a következőket olvashatjuk:

84 "A brigádmozgalom célja, hogy a brigád tagjainak teljesítményét és igy keresetét növeljék. Ezt azzal érik el, hogy a vezető és a tagok nemcsak saját, hanem mindnyájuk munkájáért felelnek. Igyekeznek a brigád minden tagját a legjobban dolgozó színvonalára emelni. A brigádvezető rendszeresen, heti 1-2 alkalommal tanítja a tagokat. A brigádvezető és a termelési felelős akár az üzem vezetőjét is keressék meg, ha objektív akadályok hátráltatják a munkát. A termelési felelősök fő feladata a jól dolgozó brigádok mind nagyobb számban való megszervezése." A Mávag 1948. szeptemberi gyűlésén a Nagymarosi brigád vezetője a következő beszámolót tartotta:

85 "Kezdetben félreértések voltak a munkaverseny tekintetében. Csak a termelés mennyisége növekedett, a gépek karbantartása akadozott, sok volt a törött, tönkrement gép. Brigádunk a helyes célok, a verseny lényegének megértése érdekében alakult. Kezdetben problémák voltak. A rosszabbul dolgozó tagok fizetése csökkent, sugdolództak. Brigádon kívüliek ki akartak néhány személyt ugratni a brigádból. Attól féltek, megszűnik az egyéni akkord bérezés. Volt akinek az fájt, hogy a brigád többet, olcsóbban, jobban termel. Az eredmények végül mindenkit meggyőztek. Célunk az önköltségcsökkentés, a selejt kiküszöbölése, a minőségi munka. Konkrét heti feladatokat szabunk, célkitűzéseinket megvalósítjuk és túlszárnyaljuk." A verseny irányító szerveinek felépítésében is történtek átalakulások. "A vezetőség utasította a versenytitkárokat, hogy vizsgálják felül az üzemekben a versenybizottságokat, és azokon a helyeken, ahol az összetétele túlságosan műszaki jellegű, mozgalmi emberekkel frissítse fel." Számos üzemben érezték ugy, hogy a versenybizottságokat politikailag aktívabbá kell tenni. "À munkaversenyt nem lehet" az íróasztal mellől irányítani és vezetni, mert a munkaverseny maga a lüktető élet és az alkotó munka."

86 (Több jegyzőkönyv is tanúskodik erről a problémáról.) A második versenyszakaszba illeszkedett egy a korábbiakhoz hasonló kampányszerű, egyes eseményekhez kötődő felajánlási verseny, amely az SZT okt. 17-e és 20-a között tartott XVII. kongresszusának tiszteletére indult. 487 üzem 869 üzemrésze küldött be felajánlásokat. Ezeknek kb. a fele a termelési eredmények növelésére vonatkozott, a második felét önköltségcsökkentési, újítási felajánlások tették ki. A kongresszusi versenyre azért volt szükség, mert a versenyzési láz csökkent. Ennek oka abban keresendő, hogy a márc. 15-i felhívás négy és fél hónapos versenyre szólt. Akkor még a vezetés a munkaversenymozgalmat nem "munkamódszernek", hanem a termelés fokozásának csupán egyik faktoraként tekintette. Márciusban tehát még nem