Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’88 (Budapest, 1988)

I. Tanulmányok - Kresalek Gábor: Adalékok a magyarországi munkaversenyek kezdetéhez 1945-1948

bizottságoktól kapták az anyagot.

54 Ezen versenybizottságok összetételében az év során változás állott be. A verseny indulásakor Piros László már idézett beszédében a következőket mondta: "Káderszempontból igen nagy nehézségeket okoz megfelelő rátermett egyének beállitása, ezért azt tanácsolom, hogy ha nem találnak megfelelő szakmunkást, akkor ne idegenkedjenek, sőt törekedjenek műszaki emberek beállítására. Ez annál is inkább szükséges, mert három év alatt nem tudtuk elérni még, hogy a fizikai munkások köréből olyan kádert neveljünk ki, amelyre (sic!) ezt az óriási feladatot maradéktalanul rá lehetne bizni." Az intencióknak és az adottságoknak megfelelően az először alakult versenybizottságok sokszor az üzem igazgatóját, és a műszaki értelmiség számos tagját magukba foglalták. Különösen érvényes volt ez a magánvállalatok gyakorlatára.

55 Az augusztusban, tehát az államosítást követő második verseny-szakaszban, azután az értelmiségiek helyére döntő többségben munkások kerültek.

56 Az üzemi versenybizottságok feladata volt az üzemi versenytervek elkészítése, propagálása, a verseny szervezése és ellenőrzése. Az üzemi versenytitkárság készítette a jelentéseket, ők vezették az adminisztrációt, töltötték ki az élmunkásokra vonatkozó kérdőiveket. Az üzemi versenyek szervezésében döntő szerepe volt az üzemi pártszervezetnek is. "A párt azért van, hogy minden egyes dologba betekintést nyerjen, mert a párté a gyár, az ÜB-nek mindenről tudnia kell, ami a gyárban történik." - mondta egy salgótarjáni párttitkár, az Acélgyári ÜB helyiségében tartott V-ös bizalmi ülésen.57 Hasonló, bár némileg árnyaltabb Mód Aladárné a Társadalmi Szemlében:

58 "Ebben a versenymozgalomban mindig öntudatos kommunisták voltak. Az agitáció azonban általános, mélyíteni kell." Úgy vélte, az üzemi pártszervezetnek részt kell vennie a tervek kidolgozásában, mozgósítania kell a tagságban lévő erőtartalékokat, a kritika-önkritika módszerével segíteni kell a hibák kiküszöbölésében. A pártszervezet figyelje és fejlődésükben segítse az egyszerű dolgozók közül kiemelkedő tehetséges embereket, "...javasolja merészen, döntő helyen való felhasználásukat." A kerületi pártszervezet ellenőrizze, hogy a hatáskörébe tartozó üzemek teljesitik-e feladataikat. A párt feladata a szocializmus megteremtése. Ennek érdekében - mivel gazdaság és politika elválaszthatatlan - mindkettő kérdéseivel foglalkoznia kell. A szerző a párt szerepének hangsúlyozásakor arra is felhívta a figyelmet, hogy a politikai és gazdasági kérdéseket arányosan kell kezelni. Az SZT anyagában fellelhető jegyzőkönyvek tanúsága szerint, megszorító megjegyzése szükséges volt. Több jegyzőkönyv sommázata fogalmazódik ugyanis meg az 1948. júl. 14-i bányász ÜB titkári értekezlet beszámolójában. "Felvetődött a különböző szakmák részéről szinte egyhangúan, hogy a pártszervezetek egyes titkárai úgy kerületi, mint üzemiek, vagy üzemszervezők a Párt szerepének elsődleges voltát helytelenül értelmezve nemcsak politikai elsőbbséget vindikálnak maguknak, hanem konkrét szakszervezeti kérdések elintézésében, mint pl. : ÜB választás, munkaversenybizottsági választás a szakszervezetet félreállítva kisajátítják ennek elvégzését.

59 Ezen kritika ellenére a párt szerepe a munkaversenyek szervezésében, megítélésében végig elsődleges volt. Ha hierarchikusan szemléljük, első helyen állt a párt és második volt, inkább végrehajtó szerepet betöltve a szakszervezet. A márc. 15-én induló 1948-as versenyek első szakasza kezdetben csak országos jellegében különbözött az újjáépítési versenyektől. Célja a hároméves terv teljesítésének elősegítése volt. Még nagy szerepet kapott benne az egyéni verseny, a személyes haszonért kiemelkedésért való többletteljesítés,