Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’88 (Budapest, 1988)

I. Tanulmányok - Kresalek Gábor: Adalékok a magyarországi munkaversenyek kezdetéhez 1945-1948

szervezett a Szovjetunió szocialista versenyéhez hasonló, de a demokratikus Magyarország talajára átültetett versenyt, ...március 24-én jelent meg a csepeli felhivás, egy hét alatt kellett eló'késziteni, feldolgozni-mozgósitani. , !'

14 Szerinte a felajánlások nem voltak eléggé konkrétak, nem lehetett tudni, hogy a pártszervezetek porgramjai minden esetben újak, vagy a régiek folytatásai voltak-e. Nem történt meg hétről-hétre az ellenó'rzés. Hasznosabb lett volna, ha a verseny nem csak benevezéses, hanem párosverseny alapon (kerületek között) zajlott volna le. A máj. 8-i SZN számölt be arról is, hogy a munkaverseny tárgyi eredményeiből kiállitás nyilt a Hősök terén. "A tömeg elégedetten csodálta a munka hőseinek alkotásait." A májusi verseny után az MKP máj. 20-21-i első országos értekezlete adott új lendületet a munkaversenyeknek. Megállapították, hogy az újjáépítés a dolgozó tömegek aktivitása alapján képzelhető csak el. Meghatározták a szakszervezetek szerepét ebben a folyamatban. Politikai aktivitást követeltek nemcsak a bér- és érdekvédelemben, hanem különösen a gazdasági helyzet javításában is. Ugy vélték, lévén a szakszervezet tömegszervezet, összekötőkapocsként kell működnie az MKP és a tömegek között. Felkérték a szakszervezeteket, hogy mivel a májusi verseny jobbára a kommunista párt belső ügye maradt, szélesítsék ki a kereteket.

15 Eme útmutatás hatására született meg a Szakszervezeti Tanács (továbbiakban SZT) jún. 15-én kiadott versenyfelhívása.

16 A felhívást megelőzően és ezzel párhuzamosan azonban egyéb mozgósító akciók is folytak. 1945. máj. 20-án "Rohammunkára vasutasok!" jelszóval az Istvántelki Főműhely dolgozói

17 a májusi verseny folytatására hívták fel társaikat. Máj. 23-án Gerő Ernő 100-105%-os béremelést jelentett be a vasútnál, továbbá az "Arccal a vasút felé!" jelszó kiadásával gyakorlatilag meghirdetett egy újabb munkaversenyt. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a vasutasok (eltekintve a forgalmi vasutasoktól) a nehézipari ágazatok fokozott teljesítménye nélkül nem érhettek el kiugró eredményeket. 18 Máj. 17~én jelent meg a zuglói BSZKRT munkaverseny felhívása, jún. 10-én megindult a forgalmi vasutasok versenye. Az SZN egy cikke jún. 14-én idézte azokat a bányászokat, akik kijelentették: "Akármilyen kevés élelmet is kapunk, egy részéről lemondunk a többet teljesítő javára." A következő napokban verseny indult a telefonközpontok rendbehozásáért. Az újjáépítési verseny keretében Debrecenben 20 órás munkanapot vállalva felajánlották 100 mozdony és 900 vagon elkészítését, megjavítását. Ugyanekkor a VE. ker.-ben az SZDP és MKP pártszervezetek által alakított rohammunka brigádok kezdtek munkához.

19 Jún. 20-án az SZN-ben látott napvilágot a téglagyárak versenyszerződése. Ennek alapján 10.000 000 db cserepet kivannak júl. 1-től aug. l-ig Budapestre szállítani. Jún. 23-i hir: az újjáépítő' munka hősei hat hét helyett két hét alatt állitották helyre a Déli Pályaudvart. Az SZT versenyfelhívása végül is a Szakszervezeti Közlöny jún. 15-i számában jelent meg. Közölte, hogy az Újjáépítési Bizottság a Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezetével közösen kimunkálta a versenytervezet részleteit, biztosítandó az országos verseny összefogását. A verseny fő célja a jóvátételi kötelezettségek teljesítése, a termelés fokozása és az anyagtakarékosság volt. Az anyagi érdekeltséget figyelembe véve, itt a tervezetben merült fel először a teljesítménybér gondolata. A vasmunkások versenyprogramja a termelés fokozása mellett a munkafegyelem megszilárdítására helyezte a hangsúlyt. Javasolta továbbá, hogy a legfontosabb munkákhoz szervezzenek rohamcsapatokat.