Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’88 (Budapest, 1988)

I. Tanulmányok - Varga J. János: Buda visszafoglalása és az újjáépítés kezdete

A kisebb német fejedelemségek további 10 000 katonát állitottak 1 i: a frank kerület 3000, a sváb kerület 4000, a Felső-Rajna vidék 3000 fegyverest. Az egyházi fejedelmek: a kök i érsek, a paderborni, konstanzi. bambergi és würzburgi püspökök az anyagi kárpótlásról is lemondtak, csak azt kérték, hogy mentesüljenek a törökadóto!. 10 Svédország 1686. ápr. 24-én vállait kötelezettséget - német tartományai: Pomeránia és Bremen-Verder irán - egy segélycsapat kiállítására, amely elég későn ugyan, de Buda osiromának utolsó napján megérkezett Bogislav Rahden ezredes vezetésével 11 Lotharingiai Károly megnyerte „z első' csatát a háború kérdésében, de a másodikat is meg kellett vivnia az általa helyesnek it -It hadicél kijelöléséért. Cornarc velencei követ júniur elején arrc tájékoztatta a dózsét, hogy még mindig nem döntötték el a hadiárat célját. A késlekedés oka ismét a katonai vezetó'k között zajló vita volt. Baceni Hermann amellett kardoskodott, hogy első' lépésben Székesfehérvárt kell elfoglalni, majd Egert, s csak azután kerülhet sor Buda ostromára, Te^ve szerint Fehérvár ostromában csak a gyalogság és a tüzérség vesz részt, a lovasság az eszéki hidhoz vonul, hogy megakadályozza a török felmentő' sereg átkelését a Dunántúlra. Lotharingiai Károly viszont azzal érvelt, hogy kivihetetlen az egymástól nagy távolságr' müködó' seregrészek utánpótlása, és szükség esetén egymás segitségére se ; tudnak sietni. A fősereget mindenképpen együtt kell tartani, s majd Buáa birtokában lehet dönteni, hogy együtt maradjon-e vagy kettéosztva működjön tovább.

1 Már gyülekeztek a csapatok Párkánynál, amikor Karoly herceg titokban a császár laxenburgi kastélyába utazott. Ott gyó'zte meg Lipótot Buda koncentrált eró'vel történő megostromlásá^ak helyességéről. A döntést titokb tartották, s csak jún. 9-én, a párkányi táborban megielen" Stratmann ka cellar közölte a .-. a vezérkarral. Hczzátéve, hogy az ostrom esetleges bc szerencsés kimeneteléért a csá. zár magára vállalja a felelősséget. Erre 1 némult minőin akadékoskodás, és a hadsereg jún. "2-én fölkerekedett Buda felé. 13 A császári hadvezetés 1686 nyarai több mint 89 00J emberrel rendelje zett. A Buda ala vonuló fősereg - í. magyarok nélkül - 61 150 katonából á lt. Biztosításukra - es szükség esetén erősítésül - 3 hadtestet hoztak létre. A 12 100 fos erdélyi csoportot Friedrich Scherffenberg altábornagy vezette, ide osztották be Csáky László ezredes 2000 magyar katonáját. A 9900 főnyi tiszai hadtestet - közöttük Barkóczy Ferenc, Petreházy Dá* id és Gombos Imre ezredes 6000 emberét - Ante nio Caraffa altábornagy parancsnokságára bizták A drávai hadseregcsoport Schultz tábornok vezetésével 6100 főbó'l álll, közöttük ismére len szamű magyar és horvát katonasággal. 14 Ennek a hatalmas hadseregnek az ellátása óriási szervező munkát igényelt. Oppenheimer Sámuel hadiszállító megállapodást kötött a Haditanáccsal és a becs! Hadélelmezés Hivatallal, hogy nagyobb téte'ekben szállíthasson ruhaneműt, cipőt, takarót és sátrat. Pozsony mellett hajójavító műhelyeket állítottak fel Szükség is 'olt rájuk, mert 500 hajó és bárka ingázott a Dunán: feltöltötték a folyó mentén létesített élelmiszerraktárakat, szállították a fegyvert és a lőszert Buda alá. Rabattá főhadbiztos kimutatásai szerint 250 ágyút és mozsarat, 10 000 mázsa lőport, 2500 mázsa ólmot, 112 000-nél több ágyúgolyót, 441 láncos golyót, 54 000 kézigráná'ot és 20 000 mozsárbombát nyeltek el * hajókamrák. A Duna-parton 3000 szekér szállította a lisztet, két-