Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’88 (Budapest, 1988)

I. Tanulmányok - Szekeres József: A Bosch Robert kft, 1951. január 1-től a Budapesti Autóvillamossági Felszerelések Gyára, 1954. március 4-től Autóvillamossági Felszerelések Gyára története az első 5 éves terv időszakában 1950-1954

A termelési, nyereségnövekedési, létszámbeli és a beruházott vagyonérték gyarapodási adatok kézzelfoghatóan demonstrálják azt a hatalmas ivelésü fejló'dést, amelynek során az egykori Bosch Kft kiskereskedelmi lerakata és service állomása korszerű, szocialista középvállalattá nó'tte ki magát.

32 A magyarországi, sőt budapesti ipari fejlődésben szokatlan tempójú gyarapodást a hazai közúti gépjárműgyártás fellendülése váltotta ki, amelynek fontos, nélkülözhetetlen bázisát képezte az autóvillamossági felszerelések gyártása. Ahogy nőtt az Ikarus (autóbuszgyártás), a Csepel Autó (teherautó és speciális gépjármüvek), Vörös Csillag Traktorgyár (traktorok, dömperek és más mozgó erőgépek), a Danuvia (motorkerékpárok) termelése, úgy vált egyre inkább szükségessé az autóvillamossági cikkek gyártásának fokozása. 1950-től számitható - egyelőre ugyan csekélyebb volumenben - az export beindulása. Nagyban növelte a vállalat termékei iránti keresletet az egyre növekvő méretű közúti járműállomány alkatrészutánpótlásának szükséglete is. Összességében tekintve a vállalat szovjet időszakában bekövetkezett rohamos felfejlődésének rugója a magyar gépjárműgyártás volt, de a növekvő igények meghatározta fejlődési tempó tartalommal való feltöltésében döntő szerepet játszott az alkotni vágyó dolgozói kollektiva és a helyes, tettrekész, céltudatos vállalatvezetés. A szovjet igazgatók gyakorlati munkájukban teljesen azonosultak a magyar népgazdaság fejlesztésének céljaiért nagy áldozatokat hozó vállalati kollektívával és alapvetően pozitiv intézkedéseikkel elősegítették, a lehetőségekhez képest gyorsították a felfelé ívelő fejlődés igen rögösnek bizonyuló útján az előrehaladást. 1950. dec. 27-én született közgyűlési határozat a Bosch Kft elnevezés elhagyásáról, 1951 októberében intézkedtek a Bosch feliratú üzleti papírok végérvényes kivonásáról, s 1952. júl. l-jével ismét új tulajdonosa volt a vállalatnak: a Szovjetunió államközi megállapodás alapján átadta a vállalatot a magyar államnak. A tényleges átvétel szept. 30-án történt meg. 1952. okt. 31-én a KGM alapítási határozata értelmében a Budapesti Autóvillamossági Felszerelések Gyára Kft-ből megalakult a hasonló elnevezésű állami vállalat, természetesen a Kft megjelölés nélkül. A KGM a vállalatot az Autó- és Traktoripari Tröszt kereteibe és az A/l kategóriába sorolta. A vállalat olyan nagy társak közé került, mint a Csepel Autógyár, az Ikarus, a Vörös Csillag Traktorgyár, a Budapesti Járműgyár, a Győri Hajtóműgyár, a Dugattyúgyár, a Dugattyú- és Csapágy Öntöde, az Autóipari Forgácsológyár és az Öntöde és Kovácsológyár. Az ágazati kutatási bázis, a Járműfejlesztési Intézet is a tröszthöz tartozott. Galankin vezérigazgatót az ügyek átadásának zavartalan lebonyolítása érdekében munkaszerződés alapján az év végéig alkalmazta az új vállalat. Az átadási ünnepségen Galankin vezérigazgató többek között a következőket mondotta: "Ezután már csak az itteni kollektíván múlik, hogy ezt a most még kicsi üzemet Magyarország első és legnagyobb autóvillamossági gyárává fejlesszék - folytatva eddigi eredményes és jó munkájukat. Mi továbbra is figyelemmel kisérjük tevékenységüket és a szükséges segítséget továbbra is megadjuk, de dolgozni, méghozzá keményen - Önöknek kell."

33 A vállalat magyar tulajdonba történt átvételét követően a termelőmunka zökkenőmentesen folytatódott, amiben - minden bizonnyal - nagy szerepe volt a korábbi vezetői gárda átvételének illetve addigi pozíciójában történő megerősítésének. Az új igazgató, a korábbi első vezér igazgatóhelyettes, Butor János lett. Megerősítették az új felső szervek - a Kohó és Gépipari Min is z-