Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’88 (Budapest, 1988)
I. Tanulmányok - Meggyesi László: A Bosch Robert kft budapesti gyárának története 1918-1945
-, 950-re nőtt. Az importból származó pótalkatrészek túlnyomó részét külföldi képviseletek-lerakatok szerezték be és szolgáltatták ki a vevőknek. A gépkocsiállomány növekedését a hátráltató akadályok ellenére számos tényező segitette elő. Az infláció időszakában a gépkocsi hasznos tőkebefektetésnek bizonyult, a stabilizáció után pedig mód nyilt a részletfizetésre. Elősegítette elterjedését a drága tömegközlekedés, a lakóhelytől távol eső munkahelyek, a vasúti szállítóeszközök leromlott állapota, ill. hiánya. A MÁV kíméletlen konkurenciaharca a teherautó fuvarozás ellen - mozdony és vagon pótlások, ill. a nagyarányú innovációs munkák befejezése után - a húszas évek végén kezdődött csak el. A teherautó szállitmányozás látszatvirágkorát élte, ugyanis igen sok elbocsátott tisztviselő, aki némi tőkével rendelkezett fuvarozásra, vagy import gépkocsik viszonteladására - igen sokszor csupán néhány darabról volt szó - specializálta magát, anélkül, hogy a szükséglet jelentősen fokozódott volna. Jellemző a beszerzések rendszertelen jellegére, hogy azidőben 40 külföldi kocsitipus található az országban. A tőkeszegény kisvállalkozások zöme az évtized végén a konjunktúra lehanyatlásával egyidejűleg rövid időn belül tönkrement. Az utak állapota sem volt kielégitő, ezen a kormányzat ugy kivánt javitani, hogy az úthálózat fejlesztésére anyagi fedezetet a gépkocsikra kivetett különféle újabb adók és járulékok formájában próbálta előteremteni. A légiközlekedés ill. - szállitás minimális - magyar-külföldi vegyes vállalkozások keretében működött. A hazai érdekeltségű Magyar Aero Forgalmi Rt-t pedig az antant még 1920-ban életképtelenné tette, majd összeromboltatta repülőgépeit ill. alkatrész készleteit. 17 A fent vázolt magyarországi helyzetkép érzékelteti, hogy milyen nehézségekkel kellett megküzdeni a Bosch budapesti fiókjának működése kezdetén, s a szoritó körülmények mennyire behatárolták tevékenységi területét. Az első világháború utáni közvetlen időszak szűkszavú forrásanyagát a Bosch-Zünderek 18 tartalmazzák. Egy 1919. febr. 26-i tudósitás szerint "Magyarországon is nagyon tönkrement az üzleti élet, az ismert politikai és gazdasági zavarok miatt. A budapesti kilátások ezidőszerint sajnos egyáltalán nem kedvezőek. Azáltal, hogy az ország nagyrészét az Antant megszállta, az üzleti élet csaknem egészen leállt, sok gyár egyáltalán nem dolgozik. Ezért az utóbbi időben megkíséreltük az olajozok eladását emelni és különösen a mi olajozó inkát bevezetni a mozdonygyárakban. Még bizonyos nehézségeket át kell hidalni, s ma még nem tudni mikor lesz kilátásunk sikerre." 19 A vállalkozás 1919. márc. és aug. közötti hónapokban a Magyarországi Tanácsköztársaság ellenőrzése alatt állott, kapcsolata megszakadt a bécsi üzletházzal. 6 millió márkát érő kintlevősége az osztrák Eladási Társaságnál behajthatatlanná vált. 20 1920^ban a bécsi-budapesti vezetőség körében fontos személyi változások történtek. Rapp Alfréd kereskedelmi és üzletvezető ez év március végén megvált a cégtől, helyét Fankhaber Ottó vette át, s a felelős irányítást Reinhold Elwert-tel együtt gyakorolta. A vezetési munkák zökkenőmentesebbé tételét szolgálta, hogy Bauer Pál is cégvezetői megbízással együtt aláírási jogot kapott. 21 Az 1920-1922. évek üzletmenete rendkívül kedvezőtlennek mondható, s Csak 1923. év végétől észlelhető némi javulás. A "teljes ráfizetés" ellenére a budapesti üzletháznál emeletráépítést határoztak el, s ez néhány hónap alatt 1922 decemberére el is készült, de az összlétszámot csupán 3 fővel emelték. Céljuknak