Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’88 (Budapest, 1988)

I. Tanulmányok - Herczeg Etelka: A fővárosi alkalmazottak betegbiztosítása és a Segítőalap története 1885-1949

gük. Feltételek voltak: a házasulandó felek vagyontalansága, megszakítás nélküli 3 évi székesfővárosi szolgálat, a menyasszony részéről első házasságkötés, a tag 32 évnél, a menyasszony 30 évnél nem idősebb volta. A családalapitási kölcsön kamatmentes volt és törlesztése 2%-os részletekben történt. A házasságból született gyermekek számának megfelelően törlesztési kedvezményt állapítottak meg.

126 Szülési és anyasági segélyt csak az az igényjogosult kaphatott, akinek "törvényes" gyermeke született. A szülési segély összegét az altisztek és a tisztviselők részére különböző összegekben állapították meg, az anyasági segélyt pedig az illetmény nagysága szerint. Anyasági segélyt csak élő gyermek után lehetett igényelni. Az anyasági segély az igényjogosult tag legutoljára élvezett egy havi törzsfizetésének 100%-a volt. 1947. aug. 8-tól minden igényjogosult, ha a született gyermeket a magáének elismerte és nevére anyakönyveztette szülési és anyasági segélyre tarthatott igényt.

127 A Segitó'alap 1941. évben részesítette elsőizben a sokgyermekes családokat üdültetésben, minthogy ezt a szolgáltatást csak az 1940. évi szabályrendelet sorolta feladatai közé. Családonkénti üdültetés kedvezményében megállapított illetményhatárig a vagyontalan családok voltak részesíthetők. További feltételei voltak: legalább három gyermek, kik után családi pótlékot folyósítottak, kivételesen 2 gyermek esetében akkor, ha a házasság 10 évnél nem régebben köttetett, vagy ha az egyik gyermek 3 évesnél még nem volt idősebb. Az üdülésben részesült családok lakást, pénzsegélyt, vasúti és fuvarköltséget, csomagszállitási dijat, tüzelőmegtéritést és szükség esetén orvosi ellátást kaptak. Az igényjogosult tag, vagy családtag elhunyta esetén temetési segélyben részesült. A temetési segély mértéke az igényjogosult tag elhunyta esetén az utoljára élvezett havi törzs illetmény kétszerese volt, mig igényjogosult családtag elhunyta esetén annak egyszerese. C) Gazdasági támogatás Az igényjogosult tagok részére megokolt esetben pénzkölcsön volt folyósítható. A szabályrendelet a kölcsön folyósításának feltételeit nem irta elő, hanem annak elbírálását az intézőbizottságra bizta. Általában minden segitőalapi tag részesülhetett kölcsönben, akinek illetménye birói letiltás alatt nem állt. A folyósítható kölcsön összege a törzsfizetés 1-6 havi összegét tette ki. A kölcsön törlesztésének ideje 1 havi törzsfizetésnek megfelelő kölcsön esetén 12 hónap, 2 havinál 24 hónap volt.

128 JEGYZETEK 1. A magyar munkásmozgalom történetének válogatott dokumentumai. I. köt. Bp. 1950. 68. 2. Uo. 76. 3. A magyar társadalombiztosítás ötven éve 1892-1942. Bp. é.n. 9. és Budapest lexikon. Bp. 1973. 40. 4. Uo. 8. és Magyar Törvénytár 1884:XVII.tc. 126. §. 82. 5. Budapest Fó'város Levéltára, Budapesti levéltár, Tanácsi iratok (továbbiakban: Tan. ir.) IX. 1145/1887. (A Fővárosi Tisztviselők és Hivatalnokok Otthona alapszabályai I. fej. 3. §.) 6. Tan.ir. IX. 1145/1887. (A segélyzó' egyesületek működésére vonatkozó iratok). 7. Ld. 6. sz. jegyzetet. 1 14