Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’88 (Budapest, 1988)

I. Tanulmányok - Herczeg Etelka: A fővárosi alkalmazottak betegbiztosítása és a Segítőalap története 1885-1949

élet újra megindulásakor a székházban és az előtte felhalmozódott romok eltávolítása volt a legsürgősebb feladat. Ezzel egyidejűleg a Segitoalap megkezdte a tagok részére a legfontosabb szolgáltatásainak nyújtását. Igy elsősorban szülési-, anyasági- és temetési segélyek folyósítását. Ugyanakkor megkezdte az orvosi ellátást i is. Budán nehezebb volt a helyzet, mert a budai kirendeltségnek nenj állt saját anyagi fedezet rendelkezésére és igy a XI. kerületi elöljáróságtól kölcsönképpen felvett összegből fizette ki a hozzáforduló tagok szülési és temetési segélyeit. A szakorvosi rendelést részben a Segitoalap budai ellenőrző orvosa saját lakásán, részben az OTI, MABI és OTBA Rákóeziánumban működő szakorvosi rendelői láttak el. A kórházi ápolásra szorulók a budai Új Szent János közkórházban, az Assisi Szent Ferenc kórházban és az OTBA Soproni úti szükségkórházban nyertek elhelyezést. A budai kirendeltség működését a dunai szükséghidak elkészülte után 1945. ápr. 10-i hatállyal a polgármester megszüntette. A kirendeltség 1945. márc. 1-től ápr. 10-ig működött. 103 Komoly károsodás érte a Segitoalap üdülőit is. A balatonkenesei üdülő vízvezeték-, csatorna- és villanyberendezése az ott folyó harcok miatt tönkrement, a berendezési tárgyak megsemmisültek. Ugyanez a sors érte a balatonvilágosi üdülőt is. A Segitó'alap a nehéz körülmények ellenére, a tagok jobb ellátása érdekében fontos intézkedéseket tett. 1945 augusztusában elhatározta egy önálló házigyógyszertár felállítását, melyhez a polgármester hozzájárult, megvalósítására azonban csak 1946-ban került sor. 104 További fontos intézkedés volt a segitőalapi magánkórház létesitése. A Segitó'alap a polgármester engedélyével 1945 augusztusában a VI. ker. Eötvös u. ll/b szám alatti épületben 91 ágyas belgyógyászati magánkórházat létesített és szerelt fel. A Segitó'alap intézőbizottsága a polgármester jóváhagyásával szabályozta a szülési segély mértékét. A szülési segély összegét 10 napi közkórházi közös kórtermi ápolási dijnak megfelelő összegben állapította meg. Az átmeneti nehéz élelmiszer ellátási helyzet miatt a Segitó'alap a családonkénti üdültetést nem tudta természetben nyújtani, hanem az azt kérelmező kettő vagy többgyermekes családok részére készpénzsegélyt folyósított. Jelentős intézkedés volt a tüdőbeteggyógyintézeti ápolás feltételeinek és mértékének megállapítása. A múlt gyakorlatától eltérően a tagnak nem kellett az ápolási költséghez hozzájárulni, mert a székesfőváros közkórházaira mindenkor megszabott közös kórtermi ápolási dijat egyedül a Segitó'alap viselte. Az ápolás időtartamát az intézőbizottság 84 napban állapította meg, amely az igazgató főorvos javaslatára további 28 nappal volt meghosszabbítható. 105 Az 1946-os esztendő a Segitó'alap életében is az újjáépítés jegyében zajlott le. Az előző évben a Segitó'alap még nem volt abban a helyzetben, hogy székházának elpusztult és kiégett V. emeletét újjáépítse. A helyreállítás munkáját a hajléktalanná vált Székesfővárosi Egészségvizsgáló Intézet kezdte meg azzal, hogy ott rendezte be hivatali helyiségeit. Az alig megkezdett munkát azonban tőkehiány miatt abbahagyta. Igy 1945-1946 telén a székház állapota fagyás és beázás folytán tovább romlott. Ezek után a Segitó'alap kezdte meg az újjáépítés munkáját, melyet 1946 végére 103 300 Ft költséggel befejezett. A Balatonkenesei Fővárosi Üdülőhelyet a katonai igénybevétel után 1946 tavaszán kapta vissza a Segitó'alap.. Az újjáépítés munkáját a székesfővárosi üzemek által rendelkezésre bocsátott munkások kezdték meg. Ezek ellátásáról a Segitó'alap gondoskodott. Először a legszükségesebb munkákat végezték el a III. számú szálló épületén. így a III. számú szálló, ha egyszerű, primitiv berendezéssel is,