Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’88 (Budapest, 1988)

I. Tanulmányok - Herczeg Etelka: A fővárosi alkalmazottak betegbiztosítása és a Segítőalap története 1885-1949

rulást a fent felsorolt üzemek 1940-1942 években törlesztették. A fenti intézmények és üzemek havifizetéses alkalmazottainek a Segitó'alapba való bekapcsolódása a 243/1937.kgy. sz. szabályrendelet bizonyos paragrafusainak módosítását tette szükségessé. A módosított szabályrendelethez az 1938. okt. 12-i közgyűlés hozzájárult.

88 A Segitoalap taglétszáma 1939. jan. 1-én az uj belépések nyomán 323 taggal szaporodott. 89 1939-ben került megvalósításra a Segitó'alap magaslati üdüló' létesítésére vonatkozó régi terve. A lehetó'séget a Felvidék és a Kárpátalja területének Magyarországhoz való visszacsatolása adta. A felvidéki lakosság megsegítése céljából a nagyobb anyaországbeli városok testvérközségeket fogadtak. Budapest egyik testvérközsége Kó'rösmező lett. A polgármester Kó'rösmezó' megsegítése érdekében, egy ott építendő üdülő és turistaszálló céljára 170 000 P-t bocsátott a Segitó'alap rendelkezésére, további 20 000 P-t pedig a rahói turistaszálló bérbevétele és üzembehelyezése céljából utalt ki a Segitó'alap javára. A rahói turistaszállót a Segitó'alap 'Budapest Üdülő-és Turistaszálló" név alatt még 1939 június havában megnyitotta, a kőrösmezői szálló építését pedig ugyanez év augusztus havában megkezdte.

90 1939. aug. 1-én a Segitó'alap VII., Madách Imre tér 2. sz. alatti székházának építése befejeződött. Ugyanakkor a beköltözés is megtörtént. A hatemeletes épületből a Segitó'alap a földszinten egy üzlethelyiséget a "Budapest Üdülő és Turistaszállók Központi Irodája" számára foglalt le, mig az I. és II. emeleten a gazdasági, orvosi és igazgatási osztályait, a III. emeleten a-fogorvosi rendelőjét, a VI. emeleten az irattárát helyezte el. A IV. és V. emeletet a fővárosi tisztviselők kaszinó céljára vették igénybe. A székház építésének és berendezésének összköltsége 860 000 P-t tett ki. 9

i A közgyűlés 1939. nov. 29-én olyan szabályrendeletet alkotott, mely a Segitó'alap taglétszámának újabb emelkedését vonta maga után. A székesfővárosi közigazgatásban alkalmazott ideiglenes hivatali munkaerőkről alkotott 677-a/l939. kgy. sz. szabályrendelet 10. §-a úgy intézkedett, hogy a havidíjas hivatalnokok hatósági orvos által igazolt betegségük esetére havidijukat betegségük kezdetétől számított hat hónapon át megkapják.

92 Ezzel az intézkedéssel a havidíjas hivatalnokok törvényesen előirt betegbiztosítási kötelezettsége megszűnt. Ezért a közgyűlés határozatának belügyminiszteri jóváhagyása után 1940. máj. 1-től a fővárosi havidíjas hivatalnokok is a Segitó'alap tagjaivá váltak. 93 Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottsága 1940. jún. 26-án tartott közgyűlésén a Segitőalapról új szabályrendeletet alkotott. A 374/1940.kgy. sz. szabályrendelet 3. §-a a Segitó'alap célját az igényjogosultak betegsegélyezési és egészségvédelmi, családvédelmi, valamint gazdasági érdekeinek megvédésében és előmozdításában állapította meg.

94 Ezen szabályrendelet alapján folytatta a Segitó'alap 1940. dec. 7-től - a belügyminiszter jóváhagyásától - 1948 év végéig, vagyis megszűnéséig, működését. A továbbiak során a Segitó'alap szervezetének és működésének ismertetésére e szabályrendelet alapján kerül sor. 1940. dec. 13-án hozott határozatában a főváros törvényhatóságának közgyűlése "a székesfőváros közigazgatásában alkalmazott ideiglenes hivatali munkaerőkről" szóló 677-a/1939.kgy. sz. szabályrendelet 22. § -át olymódon egészítette ki, hogy a népjóléti hivatalnokok is a Segitó'alap kedvezményeiben részesíthetők legyenek. A közgyűlés határozata, valamint a belügyminiszter jóváhagyása után 1941. máj. 1-től a népjóléti hivatalnokok is a Segitó'alap tagjai sorába kerültek. 95 A 374/1940.kgy. sz. szabályrendelet a Segitó'alap új feladataként irta elő családalapitási kölcsön folyósítását és a többgyermekes családok nyaraltatásának