Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’88 (Budapest, 1988)
I. Tanulmányok - Herczeg Etelka: A fővárosi alkalmazottak betegbiztosítása és a Segítőalap története 1885-1949
hogy a fővárosi alkalmazottak különszobai ápolásuk esetén nagyobb kedvezményben részesülnek, mint az államiak. Ez a kedvezmény azonban csak a fentebb ismertetett foglalkozási körökbe tartozók kis rétegére vonatkozott. Továbbiakban a tanács kijelentette, hogy a kórtermi ápolást igénybevevő fővárosi alkalmazottak nagyrésze szegénységi bizonyitvánnyal rendelkezik s igy ingyenes kórházi ápolásban részesül. 50 A FANSZ 1923. máj. 25-én a kórházi segélynek az igényjogosult alkalmazottak hozzátartozóira való kiterjesztését kérte. Ezért a költségvetési keret megfelelő felemelését javasolta. A beadvány eredményeképpen az 1923. dec. 28-i törvényhatósági bizottsági közgyűlés határozatot hozou, mely szerint a közkórházi különszobai ápolási kedvezményt a havidijas, kisegítő hivatalnokokra, valamint az igényjogosult alkalmazottak családi pótlékban részesülő hozzátartozóira kiterjesztette. 51 A kedvezményes kórházi ápolás igénybevételének fentebb ismertetett feltételei és a kedvezmény mértéke a Segitoalap, mint betegbiztosító intézet, működésének megkezdéséig maradt érvényben. A tüdőbetegek száma a háború nélkülözései és az utána fellépő infláció okozta nyomor következtében nagymértékben megnövekedett. A közalkalmazott tüdőbetegek szanatóriumi ápolására az állam az 1920-as évek elején szerződést kötött a Budakeszi Szanatórium Egyesülettel. A szerződés értelmében a fővárosi alkalmazottak megbetegedésük esetén ide kérhették beutalásukat. Az állam a beutalás feletti döntés jogát a Közszolgálati alkalmazottak Nemzeti Szövetségére (továbbiakban: KANSZ) bizta. A KANSZ a fővárosi alkalmazottak kéréseit nem teljesítette. Ezért a FANSZ tisztviselői osztálya 1922. márc. 7-én felkérte a tanácsot, hogy intézkedjék a beutalási jognak pártatlan közegre való átruházása érdekében. 52 A fővárosi alkalmazottak tüdőszanatóriumi ápolásának kérdése végül is a Segitoalap keretében nyert megoldást. Az alkalmazottak kedvezményes gyógyszerellátására 1923-ban történt meg az első intézkedés a főváros részéről. A tanács 1923. máj. 24-én megállapodást kötött Ember Elek és Dr. Nagy Béla gyógyszerészekkel. A megállapodás értelmében a IV., Szervita tér 8. sz. alatt a főváros által rendelkezésükre bocsátott helyiségben létesítendő gyógyszertárban kötelesek voltak a főváros igényjogosult alkalmazottai és családtagjai részére a hivatalos gyógyszerszabványban és gyógyszerkönyvben felsorolt gyógyszereket 25%-os árengedménnyel kiszolgáltatni. 53 A fővárosi alkalmazottak jobb gyógyszerellátására 1923 decemberében a Gyógyszerésztestület ajánlatára újabb lehetőség kínálkozott. A tanács 1923. dec. 1-i hatállyal 28 gyógyszertár tulajdonossal kötött szerződést alkalmazottai kedvezményes ellátására. E szerződés alapján Ember Elek és Dr. Nagy Béla gyógyszerészekkel kötött szerződés kedvezményein kivül az alkalmazottak a gyógyszerkészités munkadijából is 25% kedvezményt kaptak. A gyógyszerellátásban nyugdíjas alkalmazottak is részesülhettek. 54 A gyógyszerészekkel kötött szerződések 1928-ig maradtak érvényben, mikor is az alkalmazottak kedvezményes gyógyszerellátása a Segitoalap keretében már biztosítva volt. 1923-ban még egy újabb fontos intézkedés történt a fővárosi alkalmazottak gyógy segélyezése terén. A tanács javaslatot tett a főváros törvényhatósági közgyűlésének Héviz és Keszthely gyógyfürdő Rt. igazgatóságának ajánlata alapján a fővárosi alkalmazottak utószezonban való gyógyüdültetésére. A tanács a Gyógyfürdő Rt. igazgatóságával szerződést kötött. A gyógyüdültetés céljára a közgyűlés 5 000 000 K-t engedélyezett. Az üdülési kedvezmény nagyságát az igénybebevevők szociális helyzetéhez mérten 50-100%-ban állapították meg, a beutalás időtartamát pedig 3 hétben. A beutalás iránti kérelmet a polgármesterhez kel-