Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’84 (Budapest, 1985)

II. Tanulmányok - Benda Gyula: Budapest társadalma 1945-1970

súlya az átlagnál viszonylag magasabb még az I, és II., valamint a VI. és XII. kerületben. Az ipari-, építőipari munkahelyek kiemelkedően magas aránya a már említett ipari negyedekre (IV., X., XXI.) és Óbudára jellemző. Most már a lakóhely és munkahely viszonyát nézve, a legzártabb kerületek, azaz ahol az ott lakók közül a legtöbben helyben dolgoznak, a következők: Újpest (62,5%), Csepel (76,3%), Kőbánya (56,6%), tehát az ipari városrészek. Magas még a helyben dolgozók aránya Óbudán és a XXII. kerületben (47,4%), a XIII. kerületben (42,2%), a XI. kerületben (41%). A többi városrészben 35-30% alatt marad. A fizikai dolgozók között jóval nagyobb azoknak a száma, akik ugyanabban a kerületben laknak és dolgoznak, mint a szellemiek között (40,1%, szemben 25,1%-kal). Ezért zártabbak a főleg fizikai munkásokat foglalkoztató részek. A szellemi dolgozóknál jobban elválik a lakóhely és munkahely. Az így leírt városszerkezetre kíséreljük meg rávetíteni a társadalmi rétegek, csoportok elhelyezkedését. Természetesen itt is csak közelíteni lehet a kérdést, mert nem mindig állnak rendelkezésünkre megfelelően részletes adatok. Az első szembetűnő jelenség, amelyik legerősebbnek is mutatkozik, a vezető és értelmiségiek koncentrálódása a legjobb ökológiai adottságú I., IL, V., XI. és XII. kerületben. 1970-ben ebben az öt kerületben élt a népesség 22,6%-a, az aktív keresőknek 22,0%-a. A felsőfokú végzettséggel rendelkező populációnak viszont 47,4%-a lakott itt, a felsőfokú végzettséggel rendelkező aktív keresőknek pedig 44,7%-a. Foglalkozás-beosztás felől közelítve, helyenként még erősebben jelentkezik a tömörülés. Egyes vezető és értelmiségi foglalkozású csoportok aktív keresőinek aránya az /., //., V., XI. és XII. kerületben

73 Az adatok azt is mutatják, hogy minél magasabb a vezetési szint, minél nagyobb a foglalkozás presztízse, képzettsége, annál erősebb a koncentrálódás. (Természetesen a főhatóságok vezető állású dolgozóinak és az egyetemi tanároknak nagymértékű koncentrálódása részben munkahelyeik hasonló mértékű koncentrációjával magyarázható. De csak részben.) A vezető és értelmiségi réteg mellett a szellemi foglalkozásúak aránya is valamivel magasabb az aktív keresők arányánál ebben az öt kerületben. A népszámlálás irányító címén a vezető beosztású és önálló munkakört betöltő értelmiségi foglalkozásokat vonta össze, mellette szakalkalmazottat és irodai dolgozót különböztetett meg. Az irányítók 41,9%-a lakik itt, a szakalkalmazottaknak 27,7%-a, az irodai dolgozóknak pedig 26,8%-a. Összességében a szellemi dolgozók közel egyharmada él itt. Ezzel szemben a szakmunkásoknak csak 16,1%-a, a betanított munkásoknak 14,3%-a, az egyéb fizikai foglalkozásúak nak viszont 17,3%-a. Foglalkozás Az összesből a fenti öt kerületben lakik, % Műszaki vezető Államigazgatási, tanácsi vezető Főhatóságok, főosztály- és osztályvezetői Ügyész, bíró, ügyvéd Vállalatok, intézmények igazgatói Kórházi, rendelőintézeti orvos Egyéb orvos Egyetemi, felsőfokú intézeti tanár Középiskolai tanár Művészeti és népművelési foglalkozású Egyéb értelmiségi 43,6 34,3 51,6 46,4 49,4 48,9 45,5 53,8 40,3 41,8 48,4