Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’84 (Budapest, 1985)

II. Tanulmányok - Benda Gyula: Budapest társadalma 1945-1970

ség részben csak ideiglenes jelleggel telepszik meg, részben pedig egy gyorsuló ütemben növekvő külső falusi gyűrűbe költözik (budapesti agglomeráció). Az 1949 és 1960 közötti vándormozgalom mérlegét az 1960. évi népszámlálás segítségével vonhatjuk meg. Az ugyanis a jelenlegi lakóhely mellett az 1949. évit is megtudakolta a 11 éves és idősebb népesség esetében.

37 1960-ban 267 663 olyan 11 éves és idősebb embert írtak össze, aki 1949-ben nem a fővárosban lakott (ezzel szemben a 1 1 év teljes vándorlási nyeresége csak 129 ezer fő volt). Az ország más részein viszont 122 506 embert írtak össze, aki 1949 után Budapestről költözött 1960. évi lakóhelyére. A bevándorolt népesség a 11 éven felülieknek 17,9%-át tette ki, ezen belül a férfiak között az arány magasabb volt, a nők között alacsonyabb. A bevándorlásban mindig a fiatal, munkabíró emberek vettek nagyobb arányban részt, ezért természetes, hogy mind a 11-14 éves

; mind pedig a 40 éves az idősebb népességen belül kisebb a bevándoroltak aránya, mint a 15-39 évesek között. Legmagasabb az arányuk a 20-29 évesek között (40,2) és a 15-19 évesek (25,9) között. Ez azt jelenti, hogy Budapesten 1960-ban minden negyedik 18-19 éves lakos 1949 után költözött be, a 20-29 évesek közül pedig ötből kettő. Honnan jöttek a bevándorlók? Pest megyéből jöttek a legtöbben (37 ezer), majd a sorrend Szabolcs-Szatmár, Szolnok, Bács-Kiskun és Békés megye. A Duna-Tisza közi és tiszántúli megyékből kerül ki az összes vándorló 35,6%-a. A bevándorolt népességnek csak 28,0%-a érkezett városból, 72,0%-a, tehát túlnyomó többsége közvetlenül a falvakból költözött a fővárosba. Pest megyét kivéve a fővároshoz közel eső megyékből a bevándorlás nem volt erősebb, mint a távoli megyékből. A Budapestről elvándoroltak zöme viszont városokba költözött, másik nagy csoportja pedig Pest megyébe, feltehetően megfelelő lakás vagy megszokottabb környezet keresése miatt az agglomerációs gyűrűbe telepedett le. A keresők ágazati megoszlását nézve, a bevándoroltak aránya legmagasabb a mezőgazdaságban (32,7%), ezután következik az építőipar, amelyik mindig átmeneti társadalmi lépcső a paraszti-falusi lét és a városi ipari munka között. Az építőipari keresők 29,9%-a az utóbbi tíz év folyamán költözött Budapestre. Az iparban — amelyik súlyánál fogva a legtöbb újonnan fővárosba érkezettnek ad munkát — az arány az átlagot közelíti meg. Végeredményben fiatalok érkeztek a városba (főleg faluról s paraszti társadalmi háttérből), s arányuk a fővárosi mezőgazdaságban és építőiparban az átlagnál nagyobb. Elsősorban a saját iparral nem rendelkező tájak — Tiszántúl, Szabolcs-Szatmár megye — küldték fiataljaikat a pesti építőiparba és iparba. A bevándorlásnak ez az iránya a két világháború között rajzolódott ki, korábban a budapesti lakosság születési helyeként a statisztika elsősorban dunántúli megyéket mutatott ki. Az alföldi területeken még nem alakult ki olyan agrárnépfelesleg, amelyik a mezőgazdaságból kiválva és máshová költözve kereste volna kenyerét. A két világháború között változott meg a helyzet, s ekkor már az alföldi agrárszegénység igyekszik a budapesti munkalehetőségeket kihasználni. Ez a tendencia csak erősödött 1949 után.

38 Az elvándorlás ösztönzője a mezőgazdság szocialista átalakítása, amelyik egyszerre tette lehetővé és szükségszerűvé nagyobb tömegű ember kiválását a mezőgazdaságból. A falusi termelőszövetkezetek szervezésének két nagy hulláma egybeesik a budapesti felvándorlás csúcsaival az 1950-es évek elején és 1960-ban. Budapest vonzását a munkalehetőségek jelentették. 1949 előtt a vidéki iparosság mellett elsősorban az agrárszegénység, a parasztság mélyrétegei hagyták ott a falut és vállaltak munkát a fővárosban, telepedtek ott le. 1949 után azonban változott a helyzet, s a parasztság valamennyi rétege mozogni kezdett. Az 1950-es évek első felének agrárpolitikája a birtokos parasztság felső rétegét szinte elűzte a falvakból, az 1958-tól lendületesen újraindult szövetkezetesítés megint csak igen különböző rétegeket indított útnak a falvakból.

39 Az 1960-as évekre a vándormozgalom országszerte csillapult. A budapesti be- és elvándorlást ekkor már pontosabb és részletesebb statisztikák segítségével vizsgálhatjuk,