Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’84 (Budapest, 1985)

V. Függelék - Zeke Gyula: A Budapest Főváros Levéltára újabb forráskiadványai és segédletei Budapest 1950 utáni történelméről

a) 25 éves a Fővárosi Tanács (szemelvénygyűjtemény) Összeállította: Szabó Klára Budapest Főváros Levéltára, 1975. 102. Százegynéhány lapos füzettel nyílt meg a sor, melyet a címben jelzett alkalom hívót életre. Bevezetőjében összeállítója a történelemoktatás és a budapesti (kerületi) helytörténetkutatás segédletéül ajánlja kötetét, ami tartalmát illetőleg reális programnak tekinthető. Első felében az Alkotmánynak a tanácsokra vonatkozó paragrafusait, valamint az első (1950.), a második (1954.) és a harmadik (1971.) tanácstörvény legfontosabb részeit közli. Ezek születésüktől publikus dokumentumok, összegyűjtésük mégis nagy haszonnal jár. Annál jelentősebb az utánuk következő három dokumentum. A XIII. kerületi ideiglenes tanács és az első választott Fővárosi Tanács megalakulásának jegyzőkönyveit, majd pedig az első választott kerületi végrehajtó bizottsági tagok névsorát olvashatjuk. Ezek már sokat Ígérően felvillantják a korszakra vonatkozó BFL-hatanyag gazdagságát, forrásértékét. A főváros fejlődését reprezentáló statisztikai összeállítás zárja a kötetet. b) Tartalomjegyzék Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsági üléseinek jegyzőkönyveihez I. 1950-1960; II. 1961-1970. összeállította Szabó Klára, Bp. 1978. 273+212. c) Tartalomjegyzék Budapest Főváros Tanácsa üléseinek jegyzőkönyveihez 19501980. összeállította Szabó Klára, Bp. 1980. 95. Indokolt együtt tárgyalnunk e két kötetet, hiszen azonos felépítésű forráscsoportok azonos szerkezetű segédletehői van szó. Megjelenésük évei azt mutatják, hogy a Budapest Főváros Levéltára folyamatos és szisztematikus forráskiadásra szánta el magát az 1950 utáni korszak történetének feltárását segítendő. A V.B.-ülés jegyzőkönyvek tartalomjegyzéke készült el elsőnek, nem véletlenül, hiszen a V.B. a legjelentősebb fővárosi igazgatási és várospolitikai testület, tevékenysége kiterjed a város életének minden fontos területére. A tartalomjegyzékek — híven az ülésjegyzőkönyvek szerkezetéhez — időrendben, ezen belül a tárgyalt napirendi pontok sorrendjében tárják fel az anyagot. Közlik a jegyzőkönyvbeli oldalszámot, így az adott jegyzőkönyv terjedelmét is. A két segédlet jelentőségét nem lenne illő itt hosszú mondatokban ecsetelnem, annyit mégis: ha valaki semmi egyebet nem tesz, mint végigolvassa a tartartalomjegyzékeket, már óriási lépéseket tett a korszak várostörténetének megismerése felé. Szólnom kell a kötetek egyetlen jelentősebb hiányosságáról: az ülésjegyzőkönyvek címeit és magukat a jegyzőkönyveket is átfésülő név- és tárgymutató szinte megduplázta volna a segédletek használhatósági fokát. Az ehhez szükséges többletmunka és terjedelemnövekedés persze kitolta volna megjelenésük idejét, mégis úgy vélem, megérte volna. ^Források Budapest Múltjából V. kötet 1950-1958.; V/a kötet 1950-1954. Szerkesztette Gáspár Ferenc és Szabó Klára. Bp. 1985. kb. 520. A főváros története hánt érdeklődők könyvtárában az eddig megjelent négy kötet mellett már bizonyára ott áll az V/a, s nemsokára ott állhat az V/b kötet is. A Források Budapest Múltjából sorozat célkitűzése az eddig megjelent részekből már ismeretes: Buda török alóli felszabadításától napjainkig kívánja dokumentálni a legjelentősebb magyar város történetét. Az 1973-ban megjelent IV. kötet után, amely az 1945 és 1950 közötti időszakot ölelte fel Gáspár Ferenc szerkesztésében, már-már alábbhagyott a várakozás. A folytatás tényén túlmenően az emelendő ki, hogy az V/a kötettel olyan mű született, amely a szorosan vett szakmai követelmények tekintetében egyenrangú partnere elődeinek, emellett pedig a szóbanforgó időszak történeti feltártságának fentebb már ecsetelt töredékessége folytán alig eltúlozható forrásértékkel bír.