Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’84 (Budapest, 1985)

IV. Budapest Főváros Levéltára munkájáról - Halasi László: A „Budapesti közéleti névmutató" készítésének néhány tapasztalata

nemcsak magánszemélyekkel, hanem különböző állami szervek, üzemek, társadalmi szervezetek dolgozóival való kapcsolatot is jelentett, hiszen egyes személyek életrajzi adatainak a megszerzésére más forrás nem volt, mint például az a munkahely, ahol a keresett személy valamikor dolgozott. A segítségnyújtásra irányuló készség e vonatkozásban is csak elismerést érdemel. A „Budapesti közéleti névmutató" összeállításának előre nem látott nehézségei miatt született az a döntés, hogy a kiadvány két kötetben kerüljön kiadásra. így került sor 1980-ban az I. kötet kiadására, amely a nemzeti bizottsági és népfrontbizottsági tagok - több mint 2500 személy - életrajzi adatait tartalmazza. (A II. kötet a fővárosi törvényhatósági bizottság, a Budapesthez csatolt városok és községek képviselőtestületei, s a Nagy-Budapest létrejöttekor megalakult fővárosi képviseleti bizottság tagjai életrajzi adataival 1984-ben készült el.) A kiadvány megjelenése pozitív visszhangot váltott ki mind a sajtóban, mind a lakosság körében. Pozitív hatásának lehet tekinteni, hogy sok esetben oldott fel személyes és családi rossz közérzetet a vélt és valóságos sérelmeket hordozók körében. Döntő szerepe volt ebben a népfront egyes kiemelkedő vezetői pozitív megnyilatkozásainak a felszabadulás utáni korszak közéleti szereplőhői, a nemzeti bizottságokról stb. Ilyen volt például Kállai Gyula előszava ,A Budapesti Nemzeti Bizottság jegyzőkönyvei 1945-1946" című kiadványhoz, amelyben a Budapesti Nemzeti Bizottságról egyebek között megállapította: ,,a Budapesti Nemzeti Bizottság működése három évtized távlatából is a nép csodákra képes alkotóerejének megnyilvánulásaként bontakozik ki előttünk. E testület történelmi érdemei vitathatatlanok. Elsősorban a súlyos háborús sebeket kapott, romokban heverő főváros életének megindításában, a lakosság szenvedéseinek megrövidítésében, majd később a helyzet teljes normalizálásában, az új élet kialakításában."

3 S ilyen megnyilatkozás Sarlós István előszava a „Budapesti közéleti névmutató 1945 — 1950" I. kötetében, amely a nemzeti bizottságokról szólva megállapította: „Kötetünk azokat mutatja be, akik fővárosunkban a felszabadulás első éveiben részt vettek e bizottságok munkájában. Különböző pártállású férfiak és nők, idősek és fiatalok, értelmiségiek és fizikai dolgozók, alkalmazottak és a mai szóhasználattal élve „maszek"-ok adatait találjuk e könyvben. Hősök voltak, mert veszélyes időszakban vállalták ezt a munkát, bátrak voltak, mert szinte az ismeretlenbe ugrottak, amikor a nemzeti bizottságokban vállaltak megbízást. Optimisták voltak, mert hittek az emberben és a boldogabb jövőben. Irányítók és végrehajtók, vezetők és a vezetés tudományát elsajátítani akarók voltak egyszerre. Egy szakmájúak voltak, de mindennel foglalkoztak. Egyszóval, igaz emberek voltak. És a többségük az is maradt..."

4 A „Budapesti közéleti névmutató" megjelenésének pozitív hatása kapcsolatos a szerkesztés egyes alapelveivel is. Azzal például, hogy a kötetbe bekerült mindazok neve, akik az adott testületeknek dokumentálhatóan tagjai voltak, függetlenül attól, hogy életútjuk a későbbiekben merre vezetett. Budapest Főváros Levéltára vezetése ezt az elvet szükségesnek tartotta érvényesíteni, hogy a kiadvány - a maga szerény eszközeivel forrásanyagul is szolgálhasson. Jólesően állapíthatjuk meg, hogy egyes lexikonszerű kiadványokban már utalások találhatók egyes személyek nemzeti bizottsági, törvényhatósági bizottsági tevékenységére, s hisszük, hogy a jövőben ez méginkább így lesz. Az is megállapítható, hogy a felkutatott adatok kapcsán egyre gyakrabban veszik igénybe Levéltárunk segítségét más intézmények is. Az életrajzi anyagokban igyekeztünk felhasználni a különböző szervezetek (mindenekelőtt a munkásszervezetek) anyagait is. Remélhető, hogy a lexikonszerű kiadványokban ezek tekintetében is fokozódni fog a megfelelő utalás. Mert tagadhatatlan, hogy például a felszabadulás előtti korszak budapesti és pestkörnyéki szervezeteinél a formák rendkívüli gazdagságával, sokszínűségével találkozunk. A politikailag elnyomott, gazdaságilag megnyomorított munkásmozgalom e vonása ma is példamutató lehet, a szabad idő hasznos eltöltésének, az értelmes társadalmi munka megszervezésének példája.