Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’84 (Budapest, 1985)

IV. Budapest Főváros Levéltára munkájáról - Hidvégi Violetta: Kalauz az építészettörténeti kutatásokhoz

Hasonlóan a BT tervekhez, a IV. 1

202/c Pest város Tanácsa iratai (1687-1847) Rendeletek és felterjesztések (Intimata) anyagából is történt esetleges kiemelés PT rövidítéssel jelezve. A tervek a XV. 314 számot kapták, a kutatást ez esetben darabszintű jegyzék könnyíti. A két város tanácsi irataiban még vannak tervek, amelyek felderítése, átgondolt kiemelése, illetve darabszintű jegyzékelése a későbbi évek, évtizedek feladata lesz. Budapest székesfőváros A József nádor-féle városrendezési eszmék felújítása volt a célja az 1868 — 1870 között „működött" Budapesti Építési és Szépítési Bizottmánynak, amely a Fővárosi Közmunkák Tanácsa (FKT) megalakítását készítette elő. E bizottmány anyaga nem maradt fenn, létezéséről, állítólagos tevékenységéről csak közvetett, főleg korabeli sajtóból származó adataink vannak, de a város építkezéseibe nem volt beleszólása. Az 1870. X. tc.-kel hívták életre az FKT-t (1870-1948) - mint a városi igazgatástól független felsőbb szervet — még a három város egyesítése előtt — a fővárossá emelés érdekében. Feladataihoz tartozott többek között a szabályozási munkák összehangolása, illetve másodfokú hatóság szerepét töltötte be a magánépítkezések vitás kérdéseiben. Saját hatáskörében önálló, egyes kérdésekben egyenrangú a fővárosi törvényhatósággal, valamint felügyeleti szervként is működött. Iratanyaga II.1 és XIX.1, míg a tervek aXV.322 fondszám alatt találhatók; városrendezési-, épület-, valamint peremvárosok és vidéki tervek csoportosításában, amelyek kutatása raktári jegyzék segítségével lehetséges. 1886 — 1944 közötti évekből vasútépítkezésekre vonatkozó tervanyag is található ebben a fondban. A három város egyesítésével a fővárosi magán- és középítkezések felügyeletét a székesfővárosi Mérnöki Hivatal látta el. A három szakosztályból álló műszaki hatóság munkáját a tanácsi II. középítészeti, a III. magánépítési ügyosztályokon keresztül gyakorolta megszűnéséig, 1911-ig. A tanácsi igazgatás szervezetének módosításával szerepét ekkor a II. út- és csatornaépítési, illetve a XIII. építkezési ügyosztály veszi át. A XV. 324 fondszám alatt található tervtárunkban Budapest Székesfőváros Mérnöki Hivatala (1874— 1911) teljes anyaga, ez esetben az iratanyag és a segédkönyvek is. A dokumentumok között a korabeli iktató és mutató kötetek segítségével lehet eligazodni, az anyag azonban eléggé hiányos és szegényes. Az építési hatóságok folyamatosságát jelzi, hogy megtalálhatók e fondban az 1870 után keletkezett és hiányzónak vélt Pest város Építő Bizottmánya terveinek egyes darabjai. A hivatali rendszer működése során a tanácsi (IV. 1407/b), illetve 1930-tól a polgármesteri (IV. 1409/c jelzet alatt) ügyosztályok központi irattárában az iratok között még fellelhetők tervek, amely anyagban az eredeti iktató és mutató kötetek révén lehet kutatni, az építtető ismeretében. A Mérnöki Hivatal és az FKT által a polgármesternek jóváhagyásra megküldött tervekből jött létre a Polgármesteri Tervtár (XV. 323 fondszámon, 1886—1950), a III. ügyosztály anyagából. Az ide került városfelmérések, városrendezési és épülettervek kutatása raktári jegyzék útján lehetséges. Ez a fond tartalmaz még adásvétel vagy telekfelosztás alkalmával készített helyszínrajzokat is (1900—1950) két sorozatban. Az első egységben levő helyszínrajzok a pontos címadatok alapján, míg a másodikban, - mely a budapesti központi kir. járásbíróság működése során készült helyszínrajzokat tartalmazza — a polgármesteri hivatal iktatószámának ismeretében kereshetők. Ide tartoznak még a fővárosról 1880-ban, 1890-ben és 1908-ban összeállított városfelmérési térképszelvények nyilvántartólapjai is, melyek kutatása az eredeti térképek szelvénybeosztása alapján megoldható. (Ez az anyag hiányosan került a levéltár őrizetébe.) Külön csoportot alkotnak tervtárunkban az egyes építészek hagyatékából származó tervek, amelyek közül Ybl Miklós szellemi örökségének legnagyobb részét magában fog-