Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’84 (Budapest, 1985)

IV. Budapest Főváros Levéltára munkájáról - Hidvégi Violetta: Kalauz az építészettörténeti kutatásokhoz

2. a tulajdonos(ok) neve, lakcíme stb.; 3. a be- és kitáblázásokra vonatkozó bejegyzések. (Hasonló rendszer bevezetésére már 1850 után is történt kísérlet, azonban ekkor még a városrészenként újra kezdődő házszámok alapján készítették. Ennek az anyagnak a dokumentálását Budán 1855 körül abbahagyták, s ezzel megszakad az egyesítés előtti budai telekkönyvi anyag is. Pesten részben a telekhatárok állandó módosulása, részben a kapitalista fejlődésből következő hatalmas mértékű betáblázások mellett végig, azaz a bírósági adminisztráció bevezetéséig folytatták e nyüvántartás vezetését. Mivel azonban nagyméretű könyveket használtak e célra, nemcsak ide-oda utalásai, de fizikai adottságai miatt is nehézkesen kezelhető, viszont pontos adattömeget őriz.) Ezekhez a nyüvántartásokhoz eredeti segédlet csak töredékesen áll rendelkezésünkre; csak a pesti telekkönyvek mellett maradt fenn a telekkönyvi betétszámot tartalmazó jegyzék. A helyrajzi számok újkori változásának időpontjai: Pesten 1879-ben és 1926-ban, Budán és Öbudán egyidejűleg 1882-ben, 1903-ban és 1924-ben volt módosulás, melyek jegyzékei már nyomtatásban is megjelentek (kivéve az 1926-os változást). A hiányzó budai és óbudai levéltári segédletek helyett az 1903. évi számváltozásokat tartalmazó kötetek használhatók, amelyek az 1870-es években bevezetett betétszámokat, valamint a három évtized alatt lezajlott változásokat egyaránt tartalmazzák. Örizetünkben csak a bíróságok által felfektetett első telekkönyvi betétlapok találhatók, amelyek helyett az első világháború után, az 1920-as évek derekán újakat készítettek. Ezeket, valamint az azóta felvett mai „tulajdoni lapokat" a Budapesti Kerületek Földhivatala őrzi. Az építési hatóságok mint építészeti források iratai A városok ügyviteli rendszerének, jogállásának különbözőségéből következően lényeges eltérések vannak az építészettörténeti kutatások forráslehetőségei között, ezért a következőkben ezeken külön-külön tekintünk végig. Általános probléma, hogy városaink hivataltörténete nem kellően feldolgozott, így ezek hatáskörében stb. bekövetkezett változások, sőt, gyakran párhuzamosan működő hatóságok esetén, a jogkörök pontos elhatárolása sem oldható meg kereteink között. (Építéshatóságaink történetéből H. Boros Vilma és Tóth Andrásné Polonyi Nóra munkáját lehet kiemelni.) Levéltárunk jelenlegi rendszerében, a külön kezelés következtében formailag elszakadt egymástól az építési terv és iratanyag. Ez azonban nem jelenti azt, hogy alapos kutatás során bármelyik is figyelmen kívül hagyható volna. Buda sz. kir. fóváros és Óbuda mezó'város Buda város építési terveinek anyaga XV. 301 BC, XV. 302 BMT, valamint a XV. 303 BT fondszámok és jelek alatt található. A BC Buda Baucomission címet viselő építési bizottmánya terveit tartalmazza 1810-1827, illetve 1832-1834 évkorok között. 1827-ig az anyag teljesnek tekinthető. Mennyiségileg és értékében is a legjelentősebb a BMT rövidítéssel jelzett Buda sz. kir. város Szépítő és Építő Bizottmánya (1850-1873) működése során keletkezett tervek gyűjteménye. A csatlakozó iratanyag erősen hiányos: két kötet jegyzőkönyv (1863 — 1868, 1868-1872), négy kötet iktatókönyv (1862-1865, 1866-1869, 1870-1872, 1873), valamint négy kötet mutatókönyv (1869,1871, 1872, 1873) segíti a tájékozódást, egészíti ki az adatokat. (Az iratok jelzete : IV. 1107)