Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’84 (Budapest, 1985)

IV. Budapest Főváros Levéltára munkájáról - Városi György: Budapest Főváros Levéltárának állományvédelmi helyzete és munkája

Több évtizede használatos a papírrestaurálásban a rostpótlás, illetve a papíröntés olyan esetekben amikor az iratlapokból a sérülés folyamán nagy felületek mentek tönkre. Ezek a hiányok egy megfelelően összeállított papírpéppel kipótolhatok. A pótlás esztétikusabb és jobban simul az eredetihez, mint a korábbi ragasztásos kiegészítések. Eleinte ez a művelet kézi módszerekkel történt öntőkanál, vagy flakon segítségével. A nagytömegű hiánypótlásra váró könyvtári és levéltári anyag arra késztette a szakembereket, hogy ezt a munkafajtát is igyekezzenek gépesíteni. Az 1960-as évektől külföldön több megoldás született. Ezekre az a jellemző, hogy majdnem minden esetben egyedi kivitelezésű eszközök voltak. Magyarországon az ilyen irányú törekvések kezdeti kísérleti állapotban maradtak. Valószínűleg ebben közrejátszott az, hogy nálunk nem könnyű beszerezni a pép előállításához szükséges félkész termékeket és a berendezés elkészítésére pedig nem akadt vállalkozó. Tulajdonképpen a papíripari laboratóriumokban használatos lapképzők nagyobb méretű változatáról van szó. A BFL restaurátor műhelyének vezetője Barkó Gábor a 80-as évek elején kísérleteket kezdett saját tervezésű és kivitelezésű papíröntő berendezés elkészítésére. Az anyagi fedezetet az intézmény biztosította. A kísérlet eredményre vezetett és jelenleg már az üzemszerű kipróbálás fázisában vagyunk. Ugy tűnik sikerült létrehozni nagyméretű lapok öntésére alkalmas eszközt, amely kisebb javítások, kiegészítések után nagy mennyiségű dokumentum sérült helyeinek restaurálására lesz alkalmas. A technológiai folyamatot segítő, de más ún. nedves munkáknál is használható 2 m

3 űrtartalmú ugyancsak saját kivitelezésű szárítószekrénnyel is gyarapodott eszköztárunk. Nehézséget okoz azonban még mindig a megfelelő nyersanyagok beszerzése. A gép elkészítéséhez szükséges alkotókat valószínűleg csak a Diósgyőri Papírgyártól tudjuk megkapni. A rostok szükséges örletését pedig esetleg a Papíripari Műszaki Főiskolán lehet elvégeztetni. A laminálással és a papíröntéssel két olyan alapvető technológiával rendelkezünk, amely egymással is kombinálható és ez a munkavégzés során széles körű variációs lehetőséget biztosít. Például az öntéssel készült pótlásnál még előfordul a kiegészített rész felbolyhozódása és az éles lapszéleken a nem elég erős rostkapcsolat. A laminálással mindkét jelenség korrigálható és az irat szilárd, jól használható egységet fog képezni. Fordítva is igaz ez, az olyan köteteknél, ahol a sok egymásutáni lapszél, lapközép vagy gerinchiányt, kiegészítés nélkül nem tudjuk újból normális könyvtestnek kialakítani. Ebben az esetben az öntési eljárás a pontos illeszkedési és simulékonysági képességével játszik döntő szerepet. Fontos az is, hogy mindkét technológiába jól beilleszthető a papír restauráláshoz szükséges többi munkafázis is. Szorosan összefügg az iratrestaurálással, konzerválással könyvkötészeti műhelyünk tevékenysége. A teljesen tönkrement levéltári kötetek helyreállítása képezi a fő feladatkört. Speciális problémát jelent ez, mert levéltári kötetek eltérően a nyomtatott anyagoktól a legtöbb esetben különböző minőségű és méretű lapok összefűzésével készült iktató-, mutató-, vagy számsorkönyvek, amelyek igen nagy használatnak voltak és vannak kitéve. Ugyancsak gondot jelent a teljes kiírt, vagy gépelt vegyes lapokból való kötetképzés, ilyenek pl. a különböző jegyzőkönyvek. Egy-egy könyv komplex rendbehozatala a méret és a rongálódási fok miatt rendkívül időigényes, figyelmes munkát követel és messze meghaladja a szokásos könyvkötői feladatokat. Alapjában véve a hagyományos szortiment technológia kerül alkalmazásra, kiegészítve mindazon eljárásokkal, amelyek az iratvédelem területén polgárjogot nyertek. Iratvédelmünk fontos részének tekintjük a mikrofilmezést, amely kettős célt szolgál. Egyrészt a Minisztertanácsnak a könyvtárakra, levéltárakra vonatkozó 1969-es határozata értelmében a biztonsági rendszer kialakítását, másrészt a kutatás segítését és ezáltal az iratok védelmét. Tekintetbe véve levéltári állományunk nagyságát, ezt csak jól felszerelt fotóműhely képes elvégezni. A BFL fotóműhelyét — levéltári szinten - ma már ilyennek